Megtiltották a keresztvetést az iskolában

Több óvoda és iskola nem biztosítja az egészségügyi problémával küzdő gyerekek megfelelő étkezését, amivel megsérti a gyermekek egészséges ellátáshoz való jogát, és bizonyos esetekben ellehetetleníti a szülő munkába állását – derül ki az oktatási ombudsman beszámolójából. Az is előfordult az egyik állami iskolában, hogy megtiltották a gyerekeknek az étkezések előtti és utáni keresztvetést.

Egyre több olyan panasz érkezik az oktatási ombudsmanhoz, amelyben a szülők arra panaszkodnak, hogy az óvoda vagy iskola nem biztosítja az élelmiszer-allergiás gyerekek számára a megfelelő étkezést. Ezzel az egész család életét megnehezítik, és bizonyos esetben a szülő(k) munkába állása is ellehetetlenül. Az egyik panaszos szülő beadványa arról számolt be, hogy tejcukorérzékeny gyermekeit minden nap csak reggeli után viheti az óvodába, ebéd előtt pedig el kellett őket hoznia onnan, az óvoda ugyanis nem vállalta a gyermekek speciális ellátását. Ugyanez volt a helyzet a fenntartó által működtetett iskolában is, ahová a család legnagyobb gyermeke járt. Mivel az intézmények nem biztosították az étkezést, ezáltal néhány órára csökkent a gyerekek által az óvodában eltöltött idő is, így a szülő nem tudott állást vállalni.
Aáry-Tamás Lajos szerint azonban az óvoda, iskola köteles biztosítani a gyerekek egészségi állapotának megfelelő étkezést még akkor is, ha ez többletfeladatokkal jár. Az ombudsman emlékeztet: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében meg kell szervezni életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését. Leszögezi: az iskola csupán az élelmiszer-allergiára hivatkozva nem tagadhatja meg a gyerekek étkeztetését, biztosítania kell a speciális étrend szerinti ellátást is.
A tavalyi évben elkövetett iskolai jogsértéseket összegző, napokban nyilvánosságra hozott beszámoló szerint már olyan eset is előfordult, hogy a gyerekeknek megtiltották a keresztvetést az iskolában az étkezés előtt és után arra hivatkozva, hogy az állami közoktatásban világnézetileg semleges nézeteket kell közvetíteni. A semlegesség kérdését félreértelmező iskola esete kapcsán egy plébános kérte a biztos segítségét.
– Egy állami iskolának valóban semlegesnek kell lennie világnézetileg, a semlegesség azonban korántsem azonos az önkéntes vallásgyakorlás megtiltásával. Ha egy pedagógus ilyet tesz, azzal súlyosan sérti a tanulónak az alkotmányban és közoktatási törvényben garantált vallásszabadságát – jelentette ki lapunknak Aáry-Tamás Lajos. A biztos kifejtette: minden embernek alkotmányos joga a lelkiismeret és a vallás szabadsága, ez pedig magában foglalja azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa. A közoktatási törvény is rögzíti, hogy a tanuló vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani, és azt minden diáknak joga van kifejezésre juttatni. Mivel az étkezés előtti és utáni keresztvetés jogszabályba nem ütközik, nem sérti mások vallási, világnézeti vagy más meggyőződésének megvallását, illetve nem korlátozza más tanulók tanuláshoz való jogát, ezért a pedagógusoknak nincs arra lehetőségük, hogy ettől a tanulót eltiltsák.
Aáry-Tamás Lajos beszámolója szerint tavaly 703 állásfoglalást és tájékoztatást fogalmazott meg, míg 528 beadványt hatáskör hiányában elutasított. A panaszok 55 százaléka a közoktatás területéről érkezett, 38 százalékát a felsőoktatás, 3 százalékát a szakképzés szereplői nyújtották be. A fennmaradó hányad szülői szervezetek, diákönkormányzatok beadványa volt.