Munkadíjat kapnak a hallgatók

A korábban tervezettnél nagyobb mértékben csökkenti a rektori fizetéseket a felsőoktatási törvény végleges koncepciója. Egy rektor a korábbi havi hárommillió forintos csúcsfizetés helyett legfeljebb havi bruttó 1,39 millió forintot vihet majd haza. A tervezet ugyanakkor a hallgatói munkadíjjal jutalmazná a pedagógushallgatókat a gyakorlati képzés ideje alatt. A hallgatóknak nem tetszik a tervezet, az oktatók azonban a főbb alapelvekkel egyetértenek.

Nem emelkednek a bérek? Tárgyalásokat sürget a kormánnyal a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, mert a parlament elé beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat sem az egyetemi oktatók, sem a közalkalmazottak fizetését nem emelné meg jövőre. – A jövő évi büdzsé változatlan formában hagyta az idei bértáblákat, vagyis egy fillér fizetésemelést sem tartalmaz. Ezt a jelenlegi helyzetben is elfogadhatatlannak tartjuk – jelentette ki lapunknak Kis Papp László, az FDSZ elnöke. Hozzátette: minimálisan 4-5 százalékos bérrendezést kell végrehajtani. Szerinte adóügyben is tárgyalni kell, számításaik szerint ugyanis a bruttó 150-200 ezer forintot kereső, gyermektelen dolgozók fizetése béremelés nélkül az adóváltozások hatására nem nőni, hanem csökkenni fog. Ebben a kategóriában az egy gyermeket nevelők sem járnak jól, esetükben a 10 ezer forintos adókedvezmény csak három-ötezer forint pluszt jelent. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sem tartja elfogadhatónak a bérrendezés elmaradását – jelentette ki Mendrey László, a PDSZ elnöke. Leszögezte: a kormányzati ciklus végére el kell érnie a pedagógusok fizetésének az értelmiségi átlagbért, ezt pedig nem lehet egylépcsős emeléssel megvalósítani.

Több változtatást is tartalmaz a korábbi, lapunk által is megszerzett tervezethez képest az új felsőoktatási törvény koncepciójának végleges verziója. A birtokunkban lévő dokumentum szerint a korábbi terveknél is nagyobb mértékben csökkentenék például a rektorok fizetését. A koncepció az egyetemi, illetve főiskolai alapbér legalább egyszeresében, legfeljebb kétszeresében határozza meg a rektori pótlék összegét, míg a korábbi verzió háromszoros pótlékot is engedélyezett volna. A rektorhelyettesek és a dékánok pótléka a rektori pótlék legfeljebb kétharmada lehet. Az egyetemi tanári alapbér jelenleg életkortól függően havi 437 300 forinttól 463 500 forintig terjedhet. A főiskolai tanári alapbér minimum 328 ezer, maximum 354 200 forint. Számításaink szerint így a jelenlegi bértáblával számolva egy rektori fizetés minimális összege bruttó 656 ezer forint, maximális összege pedig 1,39 millió forint lehet majd.
A tervezet 12 féléves, osztatlan szerkezetű pedagógusképzési modell bevezetését készíti elő. A kurzus utolsó két félévét gyakorlati képzés adná, amit tanárjelölti gyakorlatnak neveznének. A tanárjelöltek a hallgatói jogviszonnyal járó juttatásokon felül hallgatói munkadíjat is kapnának, amelynek forrását a központi költségvetés biztosítaná és a közoktatási intézmények folyósítanák. A munkadíj legfeljebb a minimálbér 90 százaléka lenne, az összeg után nem kellene járulékokat fizetni.
A hallgatók a korábban tervezettnél nagyobb arányban képviseltethetnék magukat az egyetem irányító testületeiben, a szenátusban és a kari tanácsban, de a 15 százalékos hallgatói arány még mindig lényegesen kisebb a jelenleg érvényes 25-33 százalékos részesedésnél. Továbbra is egyetértési joguk lenne az egyetemistáknak a térítési és juttatási szabályzatokat, illetve a kollégiumi helyek elosztását illetően, a tanulmányi és vizsgaszabályzat kapcsán azonban csak véleményezési jog illetné meg őket. A végleges koncepcióból kikerült az a rész, amely korlátozná a hallgatók vizsgalehetőségeinek számát, a kérdést azonban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár alacsonyabb jogszabályban később rendezni kívánja.
Bár a korábbi elképzelésekhez képest a koncepció végleges verziója javította a hallgatók pozícióit, ők mégis elégedetlenek. – Egyáltalán nem vagyok elégedetett az új törvény koncepciójával.. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája ma rendkívüli, kibővített elnökségi ülést tart, ahol megtárgyaljuk a továbbiakat. Jövő hétfőn tárjuk a nyilvánosság elé, hogy milyen további lépéseket tervezünk – reagált a tervekre Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke.
Az oktatók ennél pozitívabban állnak a tervezethez. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke kijelentette: egyetértenek a vidéki főiskolák megerősítésére irányuló törekvésekkel, és örömtelinek tartják, hogy az új törvény nem irányoz elő létszámleépítéseket a szférában. Ugyanakkor leszögezte: a képzések profilja és nehézségi foka között óriási a különbség, így nem lenne igazságos azonos számú vizsgalehetőséget meghatározni valamennyi kurzusra. Azt támogatják, hogy az intézmények maguk határozhassák meg, az egyes képzéseken milyen feltételeket szabnak. Az FDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy az intézmények szenátusaiba továbbra is delegálhassanak tagot a szakszervezetek. Az egyetemek finanszírozását illetően túlságosan alacsonynak tartják a hallgatók száma alapján fizetendő normatíva arányát, ami csupán a teljes támogatás 15 százalékát tenné ki. Kis Papp szerint még nem látszik tisztán, mit takar a teljes támogatás 70 százalékát kitevő feladatfinanszírozás, és félő, hogy ez szubjektív elemeket is tartalmaz majd.
Az új felsőoktatási törvény koncepciója felemelné a felvételi ponthatárt és két emelt szintű vizsgát tenne kötelezővé a felsőoktatásba felvételizőknek. Ingyenesen tanulhatnának a kismamák és a kisgyermekes apukák, megszűnne az alapítványi és a magán felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása, nagyon gyenge teljesítménnyel a költségtérítéses szakokra sem lehetne bekerülni, a szociális ösztöndíjak folyósítását pedig teljesítményhez kötnék.