Elkészült a felsőoktatási törvény új koncepciója. A lapunk birtokába került, Előterjesztés a kormány részére a felsőoktatási törvény új koncepciójáról című dokumentum több alapvető változtatást tervez bevezetni a felsőoktatásban. A koncepció szerint a jövőben két emelt szintű érettségi lesz a felsőoktatásba való belépés feltétele. A felvételizőknek egy kötelezően előírt és egy választható tárgyból kell majd emelt szintű vizsgát tenniük.
A felvételi követelmények szigorítását azzal indokolják, hogy a tapasztalatok szerint nem alkalmas a felsőoktatási képzésben való részvételre az a hallgató, aki nem tette le az emelt szintű érettségi vizsgát.
Azokon a szakokon, ahol az oklevél más személyek képzésére, egészségügyi vagy szociális ellátására, illetve művészeti,vagy sport, továbbá mérnöki tervezésre jogosít fel, kötelező lesz szakmai alkalmassági vizsgát tartani a jelentkezők számára.
*
Ilyen kötelező vizsga lesz majd például az orvos-, a fogorvos-, a gyógytornász-, a pszichológus-, a szociális munkás, a színész- és a kommunikációképzéseken. A koncepció leszögezi: ahol alkalmassági vizsgát tartanak, ott a törvény lehetőséget ad majd a szóbeliztetésre is. Emlékezetes, Magyar Bálint volt SZDSZ-es szakminiszter a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetésével egyidejűleg megtiltotta az egyetemeknek a szóbeli felvételi vizsga alkalmazását, így azóta kizárólag a tanulmányi és az érettségi eredmények alapján számítják ki a diákok felvételi pontszámát.
Emelnék a színvonalat
Emelkedik a felvételi minimumponthatár is, a tervezet szerint a felsőoktatási intézményekbe csak az nyerhet felvételt, aki a többletpontokkal együtt összesen megszerezhető pontszám legalább felét begyűjti. Ez a jelenlegi 400+80 pontos számítási rendszerben 240 pontos felvételi küszöb bevezetését jelentené. Most 200 pont az a határ, amelynél rosszabb teljesítménnyel akkor sem vehetnek fel senkit, ha még lenne férőhely az adott képzésen. Tavaly még csak 160 pont volt a felvételi minimum, ami rontotta a felsőoktatás színvonalát, mivel kettes érettségivel is be lehetett kerülni az egyetemre. A felvételhez szükséges ponthatárt el nem érők számára a felsőoktatási intézmény önköltséges alapon előkészítő képzést, nulladik évfolyamot indíthat, amelynek maximális időtartama két félév. Azért van szükség a nulladik évfolyamok intézményesítésére, mert a felsőoktatási intézményeknek nem feladatuk a középiskolában el nem sajátított, a felsőfokú képzéshez nélkülözhetetlen ismeretek pótlása.
A koncepció korlátozza a jelentkezések számát. Jelenleg korlátlan számú helyre lehet jelentkezni, a jövőben azonban egy felvételi eljárásban legfeljebb három felsőoktatási intézményt lehet majd megjelölni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz más lehetőségük a hallgatóknak: ha nem nyernek felvételt egyik általuk bejelölt képzésre sem, akkor átirányíthatók lesznek egy másik intézmény azonos vagy rokon szakára, ahová elegendőnek bizonyul a felvételi pontszámuk. Az átirányítás során felajánlott lehetőség elfogadásáról minden diák maga dönthet. Ez az intézkedés várhatóan a kisebb vidéki felsőoktatási intézmények életben maradását segíti majd, hiszen több kisvárosi iskola súlyos hallgatóhiánnyal küzd. Szintén a vidéki egyetemek és főiskolák megerősödését szolgálhatja az is, hogy a tervezet szerint a jövőben a szakminiszter a felvételi keretszám legfeljebb 10 százalékát saját hatáskörében nagyvárosi intézményekből kisebb városokban működő intézményekbe csoportosíthatja át. A tervezet szerint ingyen tanulhatnának a kismamák és a kisgyermekes apukák még abban az esetben is, ha eredetileg tandíjas képzésre nyertek felvételt.
Költségtérítés nélkül
A javaslat szerint költségtérítésben vagy önköltségesen tanuló kismamák vagy kisgyermekes apák tanulmányaikat a diploma megszerzéséig – de legfeljebb a törvényben meghatározott szemeszterek időtartamáig – költségtérítés nélkül folytathatják.
A koncepció szerint felül kell vizsgálni a 2006-ban általános érvénnyel bevezetett, kétciklusú (hároméves alapképzésből és kétéves mesterképzésből álló) képzési rendszert. A jövőben párhuzamosan futnak majd egymás mellett az osztott és az osztatlan típusú képzések és biztosítják a közöttük való átjárhatóságot. A tanárképzést kiveszik az új rendszerből, és visszaállítják az osztatlan képzést, amely egy ötéves elméleti képzésből, és egy két féléves iskolai gyakorlati időből áll majd.
Fellépés az elvtelen
érdekszövetségek ellen
A javaslat maximálja a korábban közfelháborodást kiváltó rektori fizetéseket: eszerint a rektori pótlék legalább az egyetemi vagy főiskolai tanári alapbér egyszerese, legfeljebb háromszorosa lehet. A rektorhelyettesek és a dékánok pótléka a rektori pótlék legfeljebb kétharmada lehet. A pótlék összegét a miniszter állapítja meg. Az egyetemi tanári alapbér jelenleg életkortól függően havi 437300 forinttól 463500 forintig terjedhet. A főiskolai tanári alapbér minimum 328 ezer, maximum 354200 forint. Számításaink szerint így a jelenlegi bértáblával számolva egy rektori fizetés minimális összege bruttó 656 ezer forint, maximális összege pedig 1,854 millió forint lehet majd. Az indokolás szerint azért adnak felső korlátot a vezetői pótlékokra, hogy elkerülhető legyen a vezető testületek és a vezetők elvtelen érdekszövetsége. A májusban Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által nyilvánosságra hozott jövedelemlista szerint az akkori rektorok fele a most megjelölt felső korlátnál lényegesen többet keresett. A csúcstartó akkor Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem azóta az új választáson elbukott rektora volt, aki munkájáért havonta 3,487 millió forintot tett zsebre. A korábbi, arcpirítóan magas rektori fizetésekre vonatkozó ajánlást még Magyar Bálint készítette, majd az oktatási miniszteri poszton őt váltó Hiller István hagyta jóvá. A két miniszter azt is lehetővé tette, hogy a rektorok csúcsfizetésüket nagy összegű prémiummal fejeljék meg, amelynek összege az éves bér 80 százaléka lehetett. A koncepciót a jövő héten küldik meg egyeztetésre a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek. Az új jogszabály olyan kerettörvény lesz, amelyben az alapelveket fektetik le, a részleteket kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák majd.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
