Nem pénzelik a magániskolákat

Megszűnik az alapítványi és a magán-felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása, nagyon gyenge teljesítménnyel a költségtérítéses szakokra sem lehet majd bekerülni, a szociális ösztöndíjak folyósítását pedig teljesítményhez kötik. Szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a felsőoktatási intézményekre, az egyetemről való „kirúgás” pedig örökre szól – ezek az új felsőoktatási törvény koncepciójának további részletei.

Megszüntetné az új felsőoktatási törvény az alapítványi és magániskolák költségvetési támogatását, és a jövőben csak az állami és az egyházi felsőoktatási intézményeket támogatná – derül a lapunk birtokába került dokumentumból, amely az Előterjesztés a kormány részére a felsőoktatási törvény új koncepciójáról címet viseli. A tervezet szerint a kifutó évfolyamok még megkapnák a támogatást, de az új belépők után már nem fizetne az állam. A magán-felsőoktatási intézmények működtetése kizárólag a fenntartó kötelezettsége lesz. Az ilyen intézmények csak külön megállapodás alapján, az állam által megrendelt képzésre, meghatározott számú államilag finanszírozott hallgató után juthatnának költségvetési támogatáshoz. Az alapítványi és magánintézmények ugyanakkor az általánostól eltérő működést is rögzíthetnek szabályzataikban, így például vagyongazdálkodásukban és vállalkozói tevékenységükben, a költségtérítés meghatározásában, a vezetők számában és az alkalmazottak díjazásában is.
A tervezet szigorítaná az egyetemi és főiskolai minősítés megszerzését is. Míg jelenleg minden intézmény egyetemnek minősül, amely legalább két területen működtet mesterképzést, és van legalább egy doktori képzése, addig a jövőben legalább három egyetemi és két doktori kar működtetése lesz szükséges az egyetemi cím megtartásához. A főiskolákkal szembeni követelmények is szigorodnak: a titulus megszerzéséhez két képzési területen legalább négy szakot kell majd működtetni több mint 40 teljes munkaidős oktatóval, akiknek legalább egyharmada rendelkezik tudományos fokozattal.
A javaslat fix költségvetési támogatáshoz juttatná a „kutatóegyetemeket”, illetve az ilyen címet elnyert szervezeti egységeket. A kutató címmel járó támogatás a felsőoktatás teljes állami támogatásának 2 százaléka lenne, amit négy évre különítenének el.
A jövőben nemcsak tanulmányi ösztöndíjak, de a szociális alapú juttatások sem járnának alanyi jogon. A javaslat szemeszterenként 15 kredit megszerzéséhez kötné a szociális juttatások folyósítását. Ez a közepesnél jóval alacsonyabb követelményszint teljesítését jelentené, viszont kiküszöbölné azt, hogy az egyetemre be sem járó, a vizsgákat nem teljesítő fiatalok hosszú időn keresztül állami támogatáshoz jussanak pusztán rossz anyagi körülményeik miatt. Törvény rögzítené azt is, hogy milyen mértékű lehet az eltérés a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzések ponthatárai között. Az intézkedés arra irányul, hogy a jövőben nagyon gyenge teljesítménnyel a tandíjas képzésekre se lehessen bekerülni. Eddig az iskolák szinte minden jelentkezőt felvettek a tandíjas kurzusra, ahová sokszor több száz ponttal rosszabb teljesítmény is elegendő a bekerüléshez. Jó példa erre a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerészképzése, ahol az idén nyári rendes felvételi eljárás során az államilag finanszírozott tagozaton 408 pont volt a bekerülési határ, míg ugyanitt a fizetős képzésen mindössze 249 pont kellett.
Szigorodnak a hallgatókkal szemben támasztott követelmények is: a jövőben tanulmányi okból elbocsátott hallgató nem felvételizhet többet ugyanannak az intézménynek ugyanarra a szakára, ahonnan elbocsátották. A vizsgakövetelmények is változnak: a hallgatók a képzés során legfeljebb kétszer vehetik fel ugyanazt a tantárgyat, és a felvett tantárgyból legfeljebb kétszer vizsgázhatnak. Négy sikertelen vizsga után a hallgató tanulmányai véget érnek. Az eddigi egyetértési jog – ami a vétójoghoz hasonló – helyett a jövőben csak véleményezési jogot kapnának a diákok a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve térítési és juttatási szabályzat kérdéseiben. A szenátusba és a kari tanácsba csupán a tagok 10 százalékát delegálhatnák az eddigi 25-33 százalék helyett.
A hallgatók egy része internetes közösségi portálokon tiltakozik az őket érintő szigorítások ellen. Körösparti Péter, a HÖOK elnöke lapunknak ezzel kapcsolatban kijelentette: reméli, hogy a hallgatói jogok csorbítására vonatkozó rész nem a kormány álláspontját tükrözi. Leszögezte: elfogadhatatlannak tartják a vizsgalehetőségek csökkentését és a hallgatói arány visszaszorítását a vezetői testületekben. A tervezet számos pontjával ugyanakkor egyetértenek: ilyen az emelt szintű érettségi felvételi követelménnyé tétele, a minimumponthatár megemelése, és jó dolognak tartják a szociális juttatások bizonyos szintű tanulmányi teljesítményhez kötését is.
Emlékezetes: lapunk tegnapi számában ismertette az új felsőoktatási törvény koncepciója részleteinek első felét. Mint megírtuk, a tervezet szerint felemelik a felvételi ponthatárt, két emelt szintű vizsga lesz kötelező a felsőoktatásba való belépéshez, ingyenesen tanulhatnak a kismamák és a kisgyermekes apukák, és maximálják a rektori fizetéseket. A jelenlegi korlátlan számú lehetőség helyett a jövőben csak három felsőoktatási intézménybe lehet majd jelentkezni, de a felvételt nem nyert hallgatóknak más, általuk nem megjelölt intézményben is felajánlhatnak majd férőhelyet.