Növelnék a diplomák számát

Ma hozza nyilvánosságra az új felsőoktatási törvény koncepcióját a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. A lapunk által már ismertetett eredeti tervezet a hallgatói érdekképviseletek tiltakozásának hatására bizonyos pontokon változik. A tervezettnél kisebb mértékben csökken a hallgatók aránya a vezetői testületekben, és a vizsgalehetőségeket sem korlátozza a kormány.

Ma hozza nyilvánosságra az új felsőoktatási törvény koncepcióját a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi). A koncepciót vitára bocsátják, a dokumentumhoz december 10-ig lehet majd elektronikus úton véleményeket, javaslatokat fűzni.
– A munka még nincs lezárva, nyitottak vagyunk minden jobbító szándékra – jelentette ki Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár szerint a szakmai szervezetekkel megvitatott koncepció végső verziója várhatóan januárban kerül a kormány elé. A törvényjavaslatot a tervek szerint áprilisban nyújtják be az Országgyűlésnek, és az új felsőoktatási törvényről várhatóan május végén szavaz a parlament. Hoffmann Rózsa kijelentette: a cél, hogy 2020-ra a 30-34 éves korosztály legalább 40 százaléka rendelkezzen diplomával.
A koncepcióval kapcsolatos sajtóhírekre reagálva kijelentette: már megkezdték a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával az egyeztetést, amelynek következtében néhány helyen változtatnak az eredeti tervezeten.
Kikerül a tervezetből a hallgatók vizsgalehetőségeinek számát csökkentő rész. A háttéranyag szerint a tervezettnél kisebb mértékben csökken a hallgatók aránya a vezető testületben is: a tervezett 10 százalékos részarány helyett a szenátus tagjainak 15 százalékát adják majd hallgatók.
Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: nem tartja jónak a parttalan számú vizsgázási lehetőséget, ezt a kérdést a későbbiekben alacsonyabb jogszabály rendezheti. Várhatóan kisebb mértékben csökkentik a felsőoktatási jelentkezési lehetőségek számát is: eredetileg egy felvételiző legfeljebb három intézménybe jelentkezhetett volna az eddigi korlátlan számú lehetőség helyett.
Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár kifejtette: az alap- és mesterképzésre alapuló kétciklusú képzési rendszert hazánkban átgondolatlanul vezették be, és egyes területeken ez kimondottan káros hatással volt a minőségre. A jövőben lehetőséget kívánnak adni a felsőoktatási intézményeknek arra, hogy visszaállítsák a hagyományos képzési rendszert. A pedagógusképzésben újra áttérnek az osztatlan képzésre. A tervek szerint felemelik a felvételi ponthatárt, két emelt szintű vizsga lesz kötelező a felsőoktatásba való belépéshez, ingyenesen tanulhatnak a kismamák és a kisgyermekes apukák, valamint maximálják a rektori fizetéseket. Ezenkívül megszűnik az alapítványi és a magán-felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása, a szociális ösztöndíjak folyósítását pedig teljesítményhez kötik.
Az MSZP máris a tervezet viszszavonására szólította fel Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert. Hiller István egykori szocialista oktatási miniszter kijelentette: a tervezet minőség-, hallgató- és autonómiaellenes, nem szolgálja a felsőoktatás ügyét, és célja a hallgatói létszám csökkentése. Hozzátette: a kormány pénzügyi eszközökkel akarja kényszeríteni az egyetemeket arra, hogy kevesebb hallgatót vegyenek fel.