Évek óta komoly vita folyik arról: társadalmilag hasznos célt szolgál-e annak megtiltása, hogy bizonyos szempontok szerint adatokat gyűjtsenek az emberek származásáról. Az adatgyűjtés ellen egyszer az egyik, máskor a másik oldal tiltakozik. A liberális jogvédők ágálnak a leghangosabban, ha valaki megnevezi a bűnelkövetők származását, a diszkriminációs, illetve esélyegyenlőségi ügyek kapcsán azonban ugyanők már a cigány származás nyilvántartása mellett kardoskodnak.
Az etnikai alapú – anonim jellegű – adatgyűjtés kérdésében még a kormánypártok is megosztottak. Míg Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár szerint a gyerekek származásáról még az etnikai alapú iskolai szegregáció vizsgálata érdekében sem szabad adatot gyűjteni az iskolában, addig Balog Zoltán romaügyekért is felelős államtitkár az etnikai jellegű adatok nyilvántartásának szükségességéről beszélt, szerinte ugyanis ez alapvető fontosságú a roma programok eredményességének mérhetővé tétele szempontjából.
– Az oktatásért felelős államtitkárság szerint jogsértő a gyerekek származásáról adatot gyűjteni az iskolában. A Havas– Zolnay-kutatás, amit az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve jogutódja, a Nefmi finanszírozott, mégis ezt tette – írja a Hoffmann Rózsa vezette államtitkárság lapunknak eljuttatott válaszában arról az Integráció hatásvizsgálata elnevezésű kutatásról, amelynek eredményeit lapunk több cikkben is ismertette. A Havas Gábor és Zolnay János által jegyzett kutatás többek között arra világított rá, hogy Magyar Bálint és Hiller István miniszterek alatt tovább erősödött a roma gyerekek iskolai szegregációja, mivel az elmúlt hat évben a vizsgált intézmények között harmincnégy százalékkal nőtt a cigány többségű iskolák száma. Kiderült az is: a cigány diákok mintegy negyede még mindig nem szerez se szakmát, se érettségit, és az utóbbi hat év leszakadt rétegek felzárkóztatását középpontba helyező oktatáspolitikája ellenére nem csökkent, hanem nőtt a szakadék a romák és a nem romák középiskolai továbbtanulási aránya között.
Az államtitkárság szerint azonban az eredményekhez törvénytelenül jutottak a kutatók, ugyanis az adatvédelmi törvény értelmében a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó különleges adat csak akkor kezelhető, ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul. Ebben az esetben azonban nem ez történt. A kutatáshoz tartozó, lapunkhoz eljuttatott kitöltési útmutatóból kiderül, hogy a kérdezőbiztosok nem a gyerekeket, hanem az iskolákat kérdezték meg a roma tanulók iskolai és osztályon belüli számáról és arányáról, vagyis nem kérték ki az érintett tanulók szüleinek hozzájárulását.
– Valóban ezt a módszert alkalmaztuk, de szerintem ezzel nem sértettünk törvényt – mondta lapunknak Havas Gábor, a kutatás vezetője. Hozzátette, az adatokat tudományos célból gyűjtötték, amire lehetőséget ad a jogszabály, ráadásul anonim módon. Azzal sérültek volna a gyerekek jogai, ha minden szülő hozzájárulását kikérték volna, úgy ugyanis beazonosíthatóvá váltak volna a gyerekek. Havas leszögezte: arra, hogy javul-e a roma gyerekek továbbtanulási mutatója, vagy sem, csak úgy lehet választ kapni, ha a korábbi adatokat összehasonlítják a jelenlegivel. A szociológus szerint szembekötősdit játszik az, aki nem akarja, hogy a roma gyerekek oktatási helyzetéről felmérések szülessenek, az eredmények ismerete nélkül ugyanis lehetetlen kezelni a problémát. A helyzetre nem jelent megoldást a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek számának és arányának nyilvántartása, a HHH-sok halmaza ugyanis nem azonos a roma tanulókéval, ráadásul ez csak az esélyegyenlőségi problémákra mutat rá, az etnikai alapúakra nem.
Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára eközben az anonim adatgyűjtés mellett foglalt állást. Az államtitkár a távirati irodának kijelentette: olyan módszert terveznek kidolgozni, amely a törvények betartásával lehetővé teszi az etnikai adatok kizárólag statisztikai célú, anonim nyilvántartását. Ennek szükségességét Balog Zoltán elsősorban azzal indokolta, hogy a romákra irányuló programok nagy részének azért nem állapítható meg az eredményessége, mert nem lehet tudni, ki az, aki roma, és ki az, aki csak annak vallja magát.
Az etnikai alapú adatgyűjtés szükségességére mutat rá Jóri András adatvédelmi biztos és Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is közös, az etnikai adatok kezeléséről szóló jelentésében. A dokumentum szerint a kisebbségi közösségek helyzetének feltérképezése, szociológiai, földrajzi, demográfiai mutatóik ismerete elengedhetetlen feltétele a helyzetük javítását szolgáló intézkedések kidolgozásának, illetve azok hatékonysága monitorozásának. A biztosok szerint számos nemzetközi dokumentum jelzi annak szükségességét, hogy az egyes országok megfelelő adatokkal rendelkezzenek a területükön élő kisebbségi közösségek helyzetéről. Emlékeztetnek: az ENSZ faji diszkrimináció felszámolásáért felelős bizottsága ajánlása szerint bizonyos időközönként kutatásokat kell készíteni a kisebbségi csoportok valós körülményeiről, földrajzi elhelyezkedéséről és gazdasági, társadalmi helyzetéről, valamint a származáson alapuló diszkrimináció és szegregáció mértékéről is. Az ombudsmanok ugyanakkor leszögezik, hogy az adatgyűjtésnek önkéntesnek kell lennie.
Lázár elmegy a falig. – Szent meggyőződésem, hogy integráció nélkül képtelenség megvalósítani a Fidesz hirdette eszményt: az alulról nyitott társadalmat. Iskoláinkban olyan osztályokat kell létrehozni, amelyekben mindenféle gyerek tanul. A szegregáció és az elitista iskola elfogadásával csak azt a budai keresztény középosztályt lehet kiszolgálni, amelyik fintorog, ha a gyereke egy szegény családból származó padtársat kap – jelentette ki Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, hódmezővásárhelyi polgármester a Figyelőnetnek adott interjújában. Hozzátette: egy normális szülő nem engedheti meg magának, hogy a gyereke olyan osztályba járjon, ahol csak magafajtákat lát. Közpénzből közoktatás van, egyenlő esélyekkel. Akinek ez nem tetszik, fizesse meg a magánoktatást. A politikus leszögezte, adatokkal tudja bizonyítani, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket vállaló osztályokban nem romlik a tanulmányi eredmény, és nem romlik a közösség. Aki mást állít, hazudik. Kijelentette, hogy az integráció kérdésében nem tud kompromisszumot kötni, elmegy a falig. Persze tudja, nagy viták lesznek ebből a Fideszen belül. Lázár elismerte, hogy az integráció kérdéséről más a véleménye, mint Hoffmann Rózsának, a kormány oktatási államtitkárának. Kijelentette: a témáról szoktak beszélgetni, és már sok mindenről meggyőzték egymást.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
