Pokorni Zoltán után Pálinkás József, az előző Orbán-kormány másik oktatási minisztere is kifogásokat fogalmazott meg az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatosan.
– Az új típusú bolognai képzési rendszerben csak ott szabad változtatásokat végrehajtani, ahol az egyértelműen károkat okozott. Az alapelv azonban csak a bolognai képzési rendszer továbbfejlesztése lehet, nem a régi rendszer visszaállítása – jelentette ki lapunknak a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Pálinkás leszögezte: nem ért egyet azzal, hogy a koncepció a tanárképzésben általánosan viszszaállítaná az osztatlan képzési rendszert. Ennek csak a lehetőségét szabad megadni, de semmiképp nem kizárólagossá tenni, bizonyos szakpárok esetében ugyanis ez szinte kivitelezhetetlen – jelentette ki. Kifogásolta azt is, hogy a koncepció szerint csak 15 év gyakorlat után lehetne valakiből egyetemi docens, márpedig a tehetséget, a tudást és a rátermettséget nem csak a pályán eltöltött évek határozzák meg. Hozzátette: a koncepció túl részletes szabályokat tartalmaz, amelyek még kidolgozásra szorulnak, ezért azt fogja javasolni, hogy csak a tervezet alapelveit tárgyalja a kormány.
Az Akadémia elnöke szerint a koncepció nincs teljes összhangban a pedagógus-életpályamodell tervezetével sem. Leszögezte: nem ért egyet a tanárképzés öt évről hat évre növelésével, amelynek az utolsó évében a fiatalok az iskolában gyakorlatoznának. Az életpályamodell ráadásul ezután újabb két év gyakornokságot írna elő a fiataloknak, amely után minősítő vizsgát kellene tenniük. Pálinkás szerint a képzés túlzott szigorítása oda vezethet, hogy a fiatalok közül csak nagyon kevesen választják majd ezt a pályát. Az egykori oktatási miniszter szerint szükség lehet egyfajta szakvizsga bevezetésére, amit a fiatal pedagógusoknak le kell tenniük, de ehhez nem szükséges a képzés idejének meghosszabbítása. Kijelentette: a szakvizsga megszerzése után azonban már nem az újabb vizsgák, hanem a tanárok szakmai munkája lehetne az előmenetel alapja. Pálinkás szerint a pedagógusok többszöri vizsgáztatása azt eredményezheti, hogy a tanár nem a tanításra, hanem az újabb megméretésekre koncentrál.
Pálinkás óvatosságra intett a pedagógus-életpályamodell részeként használt titulusokkal kapcsolatban is. Leszögezte: „A tervezet tudóstanárnak nevezi azt a középiskolai tanárt, aki megszerzi a PhD fokozatot. Nálunk a több éve elhunyt, Nobel-díjjal kitüntetett kutatók érdemlik ki ezt az elnevezést, a PhD megszerzése pedig csupán a legelső lépcsőfok a tudományos pályán.”
Az életpályamodellről kiszivárgott bérkategóriák kapcsán kijelentette: ha a közoktatásban dolgozók bérét nagymértékben emelik, akkor azzal párhuzamosan a felsőoktatásban dolgozók bérét is hasonló mértékben kell növelni, máskülönben aránytalan helyzet alakul ki, és a feje tetejére áll a hierarchia. Nagy kérdés azonban, hogy ekkora terhet mikor fog elbírni a költségvetés. Pálinkás ezért azt javasolja, hogy az életpályamodell elemeit csak fokozatosan, a gazdaság teljesítőképességének alakulásával összhangban vezessék be. Az MTA elnöke leszögezte: konkrét javaslatokat is tartalmazó véleményét írásban is megfogalmazza.
Emlékezetes: a koncepció szerint a pedagógusi életpálya kétéves gyakornoki időből és négy további fokozatból, a pedagógus I., a pedagógus II., a pedagógus III. és a tudóstanár kategóriából állna. Ahhoz, hogy valaki a pályán maradhasson, mindenképpen tovább kell lépnie a pedagógus I. és a pedagógus II. fokozatba, az átlépéshez pedig bizottság előtt minősítést kell szereznie. Egy pályakezdő óvodapedagógus vagy tanító alapfizetése a rendszer bevezetésétől kezdve a mindenkori minimálbér 160 százaléka, míg egy szaktanáré a minimálbér 200 százaléka lenne, amely a pályán eltöltött évek számától, illetve a minősítések és a képesítések megszerzésétől függően folyamatosan emelkedne. Egy tudóstanár a cím elnyerésekor a gyakornoki bér 220 százalékát (a minimálbér közel négy és félszeresét) keresné, a pályán eltöltött évek múlásával pedig ez az összeg a gyakornoki fizetés 265 százalékára (több mint a minimálbér ötszörösére) nőhetne.
origo.hu
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter
