Akadémiai kritika az oktatásirányításnak

Több ponton kifogásolja az új felsőoktatási törvény koncepcióját és a pedagógus-életpályamodellt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Pálinkás József nem ért egyet az osztatlan tanárképzés kizárólagos visszaállításával. Pálinkás szerint a tanári pályával kapcsolatos túl sok szigorítás oda vezethet, hogy szinte senki nem választja majd ezt a pályát.

2010. 12. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pokorni Zoltán után Pálinkás József, az előző Orbán-kormány másik oktatási minisztere is kifogásokat fogalmazott meg az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatosan.
– Az új típusú bolognai képzési rendszerben csak ott szabad változtatásokat végrehajtani, ahol az egyértelműen károkat okozott. Az alapelv azonban csak a bolognai képzési rendszer továbbfejlesztése lehet, nem a régi rendszer visszaállítása – jelentette ki lapunknak a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Pálinkás leszögezte: nem ért egyet azzal, hogy a koncepció a tanárképzésben általánosan viszszaállítaná az osztatlan képzési rendszert. Ennek csak a lehetőségét szabad megadni, de semmiképp nem kizárólagossá tenni, bizonyos szakpárok esetében ugyanis ez szinte kivitelezhetetlen – jelentette ki. Kifogásolta azt is, hogy a koncepció szerint csak 15 év gyakorlat után lehetne valakiből egyetemi docens, márpedig a tehetséget, a tudást és a rátermettséget nem csak a pályán eltöltött évek határozzák meg. Hozzátette: a koncepció túl részletes szabályokat tartalmaz, amelyek még kidolgozásra szorulnak, ezért azt fogja javasolni, hogy csak a tervezet alapelveit tárgyalja a kormány.
Az Akadémia elnöke szerint a koncepció nincs teljes összhangban a pedagógus-életpályamodell tervezetével sem. Leszögezte: nem ért egyet a tanárképzés öt évről hat évre növelésével, amelynek az utolsó évében a fiatalok az iskolában gyakorlatoznának. Az életpályamodell ráadásul ezután újabb két év gyakornokságot írna elő a fiataloknak, amely után minősítő vizsgát kellene tenniük. Pálinkás szerint a képzés túlzott szigorítása oda vezethet, hogy a fiatalok közül csak nagyon kevesen választják majd ezt a pályát. Az egykori oktatási miniszter szerint szükség lehet egyfajta szakvizsga bevezetésére, amit a fiatal pedagógusoknak le kell tenniük, de ehhez nem szükséges a képzés idejének meghosszabbítása. Kijelentette: a szakvizsga megszerzése után azonban már nem az újabb vizsgák, hanem a tanárok szakmai munkája lehetne az előmenetel alapja. Pálinkás szerint a pedagógusok többszöri vizsgáztatása azt eredményezheti, hogy a tanár nem a tanításra, hanem az újabb megméretésekre koncentrál.
Pálinkás óvatosságra intett a pedagógus-életpályamodell részeként használt titulusokkal kapcsolatban is. Leszögezte: „A tervezet tudóstanárnak nevezi azt a középiskolai tanárt, aki megszerzi a PhD fokozatot. Nálunk a több éve elhunyt, Nobel-díjjal kitüntetett kutatók érdemlik ki ezt az elnevezést, a PhD megszerzése pedig csupán a legelső lépcsőfok a tudományos pályán.”
Az életpályamodellről kiszivárgott bérkategóriák kapcsán kijelentette: ha a közoktatásban dolgozók bérét nagymértékben emelik, akkor azzal párhuzamosan a felsőoktatásban dolgozók bérét is hasonló mértékben kell növelni, máskülönben aránytalan helyzet alakul ki, és a feje tetejére áll a hierarchia. Nagy kérdés azonban, hogy ekkora terhet mikor fog elbírni a költségvetés. Pálinkás ezért azt javasolja, hogy az életpályamodell elemeit csak fokozatosan, a gazdaság teljesítőképességének alakulásával összhangban vezessék be. Az MTA elnöke leszögezte: konkrét javaslatokat is tartalmazó véleményét írásban is megfogalmazza.
Emlékezetes: a koncepció szerint a pedagógusi életpálya kétéves gyakornoki időből és négy további fokozatból, a pedagógus I., a pedagógus II., a pedagógus III. és a tudóstanár kategóriából állna. Ahhoz, hogy valaki a pályán maradhasson, mindenképpen tovább kell lépnie a pedagógus I. és a pedagógus II. fokozatba, az átlépéshez pedig bizottság előtt minősítést kell szereznie. Egy pályakezdő óvodapedagógus vagy tanító alapfizetése a rendszer bevezetésétől kezdve a mindenkori minimálbér 160 százaléka, míg egy szaktanáré a minimálbér 200 százaléka lenne, amely a pályán eltöltött évek számától, illetve a minősítések és a képesítések megszerzésétől függően folyamatosan emelkedne. Egy tudóstanár a cím elnyerésekor a gyakornoki bér 220 százalékát (a minimálbér közel négy és félszeresét) keresné, a pályán eltöltött évek múlásával pedig ez az összeg a gyakornoki fizetés 265 százalékára (több mint a minimálbér ötszörösére) nőhetne.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.