Reménykedésre ad okot a magyar lakosság olvasási, internetezési, könyvtár-látogatási szokásait vizsgáló kutatás eredménye, melyet az Országos Széchényi Könyvtár egy külső partnercéggel közösen végzett. A kutatás megállapította: 25 év után először csökkent az egyáltalán nem olvasó, 18 év feletti magyar lakosság aránya. Az idei felmérés szerint a hazai felnőttek 50 százaléka az elmúlt egy évben egyetlen könyvet sem olvasott. Igaz, hogy ez az adat lesújtó, ám annak fényében, hogy 2000-ben még a lakosság 52, 2005-ben pedig 60 százalékáról volt ugyanez elmondható, úgy tűnik, végre megtorpan a könyvet nem olvasók arányának hosszú évek óta tartó növekedése.
Az utóbbi időben legtöbbet olvasott szerzők listáját Lőrincz L. László vezeti. Ő öt éve még csak a 8. volt a toplistán. Danielle Steel szerelmes ponyváival megőrizte öt évvel ezelőtti második helyét. Rejtő Jenő továbbra sem veszít népszerűségéből: a lista harmadik helyén áll. 1964 óta először került viszont a top 10-be Gárdonyi Géza. A kutatást végzők szerint Gárdonyi említése leginkább a fiatal korosztályban jelenik meg, ami feltételezhetően összefüggésbe hozható a kötelező olvasmányokkal. Kikerült ugyanakkor a top tízből az öt éve még igen előkelő helyen álló Wass Albert, Márai Sándor és Kertész Imre.
Érdekes, hogy az olvasók által kedvencnek vallott írók toplistája jelentősen különbözik az utóbbi időben legtöbbet olvasott szerzők rangsorától. A legtöbbet olvasott Lőrincz L. például fel se került a kedvencek tízes listájára, ahogy az ott ezüstérmes Danielle Steelnek sem termett itt babér. A kivételt Rejtő Jenő jelenti, aki a negyedik legkedveltebb írónak számít. Első helyen Jókai Mór áll, aki 25 éve letaszíthatatlan trónról. A képzeletbeli ezüstérmes Petőfi Sándor lett, mögötte Mikszáth Kálmán végzett. A felmérést végzők rámutatnak: a legkedveltebb szerzők körében jóval nagyobb arányú a magyar szerzők említése, mint a ténylegesen legutóbb olvasott könyv esetében. Az is szembetűnő, hogy a legkedveltebb írók között nagyobb arányban találunk szépirodalmi szerzőket, vagyis a válaszok egy része valószínűsíthetően az elvárásokból táplálkozik.
Megkérdezték a potenciális olvasóktól azt is, honnan szerezték be a legutóbb olvasott könyvet. Kiderült: az utóbbi öt évben jelentősen csökkent a könyvet vásárlók aránya (21 százalék), és csaknem felére apadt a kötetet a családi könyvtárból előkeresők aránya is (15 százalék), miközben majdnem háromszorosára emelkedett azok száma, akik nem válaszoltak a kérdésre. A könyvtárhasználat mára marginálissá vált: míg 1964-ben még az olvasók 22 százaléka a könyvtárból szerezte be a köteteket, addig mára ez az arány 3 százalék. A felmérés szerint egyébként a felnőtt magyar lakosság több mint fele soha nem volt könyvtári tag, ami lényegesen rosszabb arány, mint az öt évvel ezelőtti. A jelenlegi könyvtári tagok aránya ugyanakkor enyhe növekedést mutat mind az öt, mind a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest, de még így is csupán a lakosság 11,7 százaléka tagja valamely intézménynek. A könyvtárba járás gyakoriságára nézve szomorú adat, hogy a lakosság 81 százaléka sohasem látogat ilyen intézményt. Csupán a 18 év felettiek 8 százaléka jár legalább havi rendszerességgel könyvtárba.
Érdekes azonban, hogy a könyvtárlátogatók lényegesen nagyobb aránya internetezik, mint azok, akik nem járnak ilyen intézménybe. Még mindig csupán a 40 százaléka használja a világhálót azoknak, akik soha nem voltak könyvtári tagok. Ezzel szemben az egy könyvtárban tagságival rendelkezők 88 százaléka internetezik, a több ilyen intézménybe beiratkozottak között pedig 94 százalékos az arány. 2005-ben a felnőtt lakosság még csak 24 százaléka volt internethasználó, jelenleg ötven százalékuk, ami nemzetközi összehasonlításban még mindig kevés.
A legfiatalabb korosztályból, a 14–17 évesek táborából gyakorlatilag mindenki (98 százalék) internetezik. A 18–29 éves korosztály esetében ez az arány 88 százalék, a 30–39 éveseknél pedig 76 százalék. A 40–49 évesek 60, az 50–59 évesek 41, míg a 60 éves vagy annál idősebbek 10 százaléka használja az internetet. A végzettséget tekintve is óriási a szakadék: a legfeljebb 8 általánost végzettek táborának 23 százaléka használja a világhálót, a diplomásoknál ez az arány 83 százalék. A szakmunkásképzőt végzettek 46, az érettségizettek 78 százaléka internetezik. A kutatás során, október 9. és 28. között ezer főt kérdeztek reprezentatív felmérés keretében a 15 éves és idősebb magyar lakosság körében. Az általunk közölt adatok a 18 évesnél idősebb magyar lakosságra vonatkoznak.
origo.hu
Az egész internet Magyar Péteren nevet - mutatjuk a legjobb mémeket!
