Több mint egy hónapja nyilvános az új felsőoktatási törvény koncepciója, amelyhez bárki tehet javaslatokat. Érkeztek olyan irányú módosítások, amelyek alapján akár változhat is a törvény tervezete?
– Naponta érkeznek észrevételek, aminek örülök, mert ez azt mutatja, hogy az embereket érdekli a magyar oktatás jövője, ezért élnek a nemzeti konzultáció adta lehetőségekkel. A koncepció alapjait eddig egyetlen javaslattevő sem kérdőjelezte meg, a legtöbb hozzászóló egy-egy kérdésben kiegészítené, pontosítaná a tervezetet.
– Milyen változtatásokat javasolnak?
– Több módosító javaslat is érkezett a szenátus összetételével, a hallgatói önkormányzatok jövőbeli szerepével, illetve az egyetemek finanszírozása kapcsán. Többen firtatják a nyelvvizsga kérdését is.
– Az új törvény tervezete a szenátus tagjainak hallgatói arányát a jelenlegi 25-33 százalékról 15 százalékra csökkentené, amit a hallgatói önkormányzatok jogaik csorbításának tartanak.
– Ebben a kérdésben nagyon eltérnek a vélemények. Volt olyan javaslattevő, aki szerint a szenátusba egyáltalán nem kellene hallgatót delegálni. Ezzel nem értek egyet, abban azonban konszenzus van, hogy nem kell növelni a hallgatók arányát a testületben. Nem állítom, hogy nem fog változni a koncepcióban jelenleg szereplő 15 százalékos hallgatói arány.
– Az intézmények finanszírozásának tervezett átalakítása kapcsán aggályokat fogalmaztak meg rektorok és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is. A népszerű intézmények attól tartanak, hogy rosszul járnak, ha a támogatás mértéke kevésbé függ a hallgatók számától.
– Látni kell, hogy a jelenlegi finanszírozás, amelynek keretében az intézmények a támogatás körülbelül ötven százalékát a hallgatók száma alapján kapják, nem szolgálja a minőséget. Ez ugyanis arra sarkallja az egyetemeket, hogy minél több fiatalt vegyenek fel, és teljesítménytől függetlenül tartsák is benn őket a képzésben, mert csak így kapják meg a normatívát. Az új törvény koncepciója olyan modellt vezetne be, amelynek keretében a támogatásnak csak mintegy 15 százaléka járna közvetlen módon a hallgatók száma alapján, 70 százalékban pedig magát a feladatot finanszíroznánk. Az új finanszírozási modell nem független a hallgatói létszámtól, vagyis a felsőoktatási intézmények nem abban lesznek érdekeltek, hogy minél kevesebb hallgatójuk legyen. A finanszírozási arányok kismértékben változhatnak, de nagyságrendileg nem.
– A kormánypártokon belülről is érte kritika a tervezetet. Pokorni Zoltán egyebek mellett kifogásolta az egyetemek és a főiskolák merev szétválasztását. Szerinte a tervezet megtiltaná az átjárhatóságot a két intézmény között.
– Azóta sikerült tisztáznunk ezt a félreértést. Pokorni Zoltán mást olvasott ki a koncepcióból, mint ami a szándékunk volt. Egyébként a véleményezők elsöprő többsége megértette és támogatta a koncepcióban megfogalmazottakat. Tény, más célt szolgálna a jövőben az egyetem, és mást a főiskola. Az előbbi inkább elméleti, míg az utóbbi gyakorlati szakembereket képezne. Az azonban fel sem merült, ne legyen átjárhatóság a két intézmény között, vagyis hogy a főiskolások ne léphetnének át szabályozott módon az egyetemi ágba.
– A volt oktatási miniszter óva intett az új típusú képzési rendszer visszaszorításától is.
– Szó sincs arról, hogy fel akarnánk számolni a kétciklusú (bolognai) képzési rendszert, amely európai és világviszonylatban is elfogadott. Azt azonban továbbra is fenntartjuk, hogy felül kell vizsgálni a hazai képzéseket, mert sok szakon nem megfelelő szerkezetben zajlanak. A felülvizsgálattal egyébként Pokorni Zoltán is egyetért, amit bizonyít az egyeztetésünk után általa is aláírt és azóta nyilvánosságra hozott emlékeztető. A képzési szerkezet felülvizsgálata is szerepel a dokumentumban.
– Pokorni Zoltán szerint a vidéki főiskolák megmentésének sem az a legjobb módja, ha az államilag finanszírozott férőhelyek egy részét vidékre csoportosítják. Fontosabb, hogy ezeken a területeken hallgatóvonzó képzések induljanak.
– A törvénytervezet szövege és az interpretációk ezúttal sem fedik egymást. Az utóbbiakkal ellentétben nem arról van szó, hogy az állam feltétel nélkül odaajándékozna bizonyos számú férőhelyet a vidéki intézményeknek. Az átcsoportosítás csak egy lehetőség lenne a miniszter kezében arra, hogy ne az aktuális divat alapján dőljön el, milyen képzéseket indítanak nagy számban az iskolák. Azt akarjuk, hogy a jövőben a minőség és a munkaerő-piaci kereslet alapján alakuljanak a felvételi keretszámok.
– Ha már a minőséget említette: magasra teszik a lécet azzal, hogy minden felvételiző számára kötelezővé teszik az emelt szintű érettségit.
– Annak, aki a felsőoktatásban helyt akar állni, képesnek kell lennie két emelt szintű vizsga letételére. Nem szerencsés, ha az egyetemi tanulmányok során derül ki valakiről, nem bírja a terhelést, és esetleg úgy marad ki, hogy többévnyi tanulmányára fordított pénz kárba vész. Jobb, ha mindenki már a bekerülés előtt tisztában van azzal, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni a felsőoktatásban.
– A diploma nélkül záruló felsőfokú szakképzésekre ma elsősorban a gyengébb tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok jelentkeznek. Ha ezeken a kurzusokon is bevezetik a két kötelező emelt szintű vizsgát, könnyen előfordulhat, hogy senki nem jelentkezik majd oda.
– A jelenlegitől eltérő érettségi rendszert tervezünk, amely minden diák számára, aki a középiskolai éveket tanulásra fordítja, teljesíthetővé teszi az új felvételi követelményeket. Ez a felsőfokú szakképzésre is igaz. A szakközépiskolákban például az emelt szintű érettségi is kiváltható lesz szakmai tárgyakkal, így a felsőfokú szakképzésbe jelentkezőknek sem lesz teljesíthetetlen feladat a két emelt szintű érettségi. Az emelt szintű vizsga tartalmát is átalakítjuk: valamivel lejjebb visszük a mércét.
– A jelenlegi emelt szintű érettségi vizsgákon szinte irreálisan magas követelményeknek kell megfelelni a jeles eléréséhez. A középszintű vizsgát kettesre teljesíteni azonban szinte tanulás nélkül is lehet.
– A korábbi oktatási kormányzat érthetetlen módon olyan alacsonyan állapította meg az érettségi vizsga teljesítéséhez szükséges követelményszintet, hogy azt a minőség szempontjából elfogadhatatlannak tartjuk. Ahhoz, hogy a gyerekeket magasabb tudásszint elérésére ösztönözzük, emelni kell a követelmények alsó határát. A jelenlegi rendszer nem motivál arra, hogy mindenki a legjobbat hozza ki magából. Ahhoz, hogy valaki sikeres vizsgát tegyen, Európa-szerte legalább 50 százalékos eredményt kell elérnie. Nálunk mindössze 20 százalékos teljesítmény kell az elégségeshez. Ez olyan óriási különbség, amit egyik napról a másikra természetesen nem lehet meglépni. Fokozatosan fogunk közelíteni az 50 százalékos követelményszinthez.
– Az új törvénytervezet vitaanyaga szerint kötelező lesz a diákoknak egy természettudományos tárgyból is érettségizni.
– Minden szakember emellett érvel. A gazdasági fejlődés legfőbb motorjai a természettudományok és az ezzel foglalkozó szakemberek, így ezt a területet meg kell erősíteni. Egyik lépés a kötelező érettségi bevezetése, a másik pedig a természettudományos képzés átalakítása a közoktatásban.
– Az egyetemisták egyharmada ma azért nem kapja meg az iskola elvégzésekor a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. Erre a problémára mégsem tér ki a felsőoktatási törvény koncepciója.
– A nyelvvizsga-követelmények tekintetében egyelőre nem tervezünk jelentős változást. Van olyan javaslat, amely szerint a felsőoktatásba való belépés feltételéül kellene szabni a nyelvvizsga megszerzését. A törekvéssel elméletileg egyetértünk, azonban látni kell, hogy a mai közoktatási valóságunk nem teremti még meg ehhez a reális lehetőséget. A diploma megszerzéséhez viszont továbbra is el kell várni legalább egy nyelvvizsgát, hiszen elvérzünk a nemzetközi mezőnyben, ha a diplomásaink nem beszélnek idegen nyelven.
– A felvételi pontszámítás is átalakulna?
– Igen. Az biztos, hogy a minimum-ponthatár nem lehet majd kevesebb, mint az elérhető pontszám 50 százaléka. Azon még dolgozunk és szakmai vitákon fog eldőlni, hogy hány pontos lesz a felvételi rendszer, milyen összetevőkből áll majd, és lesznek-e pluszpontok.
– Mikor lesz új felsőoktatási és közoktatási törvény?
– Mind a felsőoktatási, mind a közoktatási törvény, valamint a pedagógus-életpályamodellről szóló javaslat is jövő tavasszal kerülhet a parlament elé.
origo.hu
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit
