Idegen zsoldosok

Új kihívások. Míg a csaták kimenetele alapvetően a tábornokok tudásától, addig a háborúké a gazdaság állapotától függ – fogalmaztak az Izvesztyija körkérdésére – Mi lenne, ha jönne a háború? – orosz katonai szakértők. Emlékeztettek a második világháborúra, majd az azt követő évtizedekre, amikor a szovjet-orosz hadsereg az akkori tapasztalatokra építve képtelen volt váltani, így nem kis mértékben járult hozzá a gazdasági összeomláshoz. A haderőreform tehát már nagyon érett, hiszen immár nem a mennyiségre, a rakétafejek számára kell a biztonságot építeni. Fenn kell ugyanakkor tartani a mobilizációs képességet, hiszen ez döntött a második világháborúban is. – Amikor kitör a háború, a pacifizmus gyorsan elolvad! Ha a haza kerül veszélybe, a gyerekek, a család sorsa a tét, akkor az emberek mindig fegyvert fognak ragadni – szögezték le a szakértők, megjegyezve, ez a veszély ma nem áll fenn. (MN)

A nyelvet beszélő, elsősorban szláv származású hivatásosokkal könnyítene a nyomasztó káderhiányon az orosz hadsereg. Egy friss elnöki rendelet megkönnyíti a belépést, így szerződéses alapon sorkatonaként, matrózként és tisztes állományban a jelenleginél nagyobb számban szolgálhatnak külföldiek a hadseregben. A vezérkar szigorúan kikötötte, hogy parancsnoki posztokat nem foglalhatnak el.
A flottához 2004-től már jelentkezhetnek külföldi állampolgárok, a tavalyi adatok alapján azonban nem állnak hosszú sorok a bizottságok előtt. Összesen 340-en léptek szolgálatba, köztük 103 tádzsik, 69 üzbég és 42 ukrán állampolgár. A feltételekben a legfontosabb változás, hogy immár nem szabnak meg semmilyen végzettségi küszöböt, míg korábban a belépéshez érettségi bizonyítványt követeltek meg. Egyetlen kikötés, hogy a zsoldosnak köznapi szinten beszélnie kell oroszul, fizikailag és pszichésen egészségesnek kell lennie a 18 és 30 év közötti jelentkezőnek. A rendelet mindenki számára kinyitja a kaput, gyakorlatilag azonban szinte kizárólag a posztszovjet térség polgárai jöhetnek számításba. A tapasztalatok alapján ráadásul a nem szláv származásúakkal nehéz együtt dolgozni, így őket eddig a flottához, a légierőhöz és a komoly technikai felkészültséget feltételező egységekhez nem irányították. Most lehetőség szerint ezen is könnyítenek. A külföldiek ugyanannyi bért kapnak, mint az oroszok, a szerződést azonban velük nem három, hanem öt évre kötik. Esküjük értelmében maradéktalanul teljesíteniük kell elöljáróik parancsait, s tartani kell magukat az orosz alkotmány előírásaihoz. Három évi szolgálat után kaphatnak orosz útlevelet. Eleinte sokan megrökönyödtek ezen a liberális nyitottságon, a katonai vezetés azonban kényszerből lépett erre az útra. A haderőreform egymilliós hadsereget jelöl meg célként, ám mint szakértők rámutatnak, kötelező sorkatonai szolgálat révén demográfiai, kizárólag szerződésesekkel pedig gazdasági okok miatt nem lehet ezt a létszámot kiállítani. A tátongó lyukat légiósokkal lehetne betömni, amire a világban több helyen is van példa. A francia idegenlégióban az 1831-es megalapítás óta mintegy 600 ezren szolgáltak, de vannak külföldiek az amerikai hadseregben is.