Különleges bánásmódot igénylő gyermeknek tekinti a közoktatási törvény végleges koncepciója a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve a kiemelkedően tehetséges gyermekeket. A tervezet leszögezi: a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók megfelelő fejlesztésében a közoktatási intézményekben alkalmazott vagy utazó pedagógusok és más szakemberek vesznek részt. A koncepció szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásában a cél továbbra is a minél teljesebb integráció, de ha ez indokolt, a gyermekek oktatása csak részben lesz integrált: a közismereti tárgyakat fejlesztőpedagógussal, kis létszámú csoportban tanulják majd, míg az iskola többi programjában integráltan vesznek részt.
A koncepció jelentősen kibővíti a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körét. A jövőben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeken kívül azok is hátrányos helyzetűnek számítanak majd, akiknek családja alacsony komfortfokozatú lakásban él vagy hajléktalan, illetve akinek szülője vagy törvényes képviselője a gyermek óvodai, iskolai beíratásának időpontjában nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Hátrányos helyzetű lesz az is, aki árva, félárva, vagy más okból csonka család tagja, illetve akinek a családdal közös háztartásban élő közeli hozzátartozója súlyos betegséggel vagy fogyatékossággal él. A védelembe, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek mellett a rendezetlen állampolgári státussal rendelkezők is ebbe a kategóriába tartoznak majd. Legalább két szempont egyidejű fennállása esetén a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül.
Szakértői vélemény alapján a különleges bánásmódot igénylő, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermeket az osztály- és csoportlétszámok megállapításakor kétszeresen, különösen súlyos esetben háromszorosan kell számítani, vagyis az ilyen gyermekek nem kerülnek majd túlzsúfolt osztályokba, így nagyobb figyelem jut rájuk. A sajátos nevelési igényre és a különleges bánásmódra való jogosultságot a pedagógiai szakszolgálatként működő szakértői bizottságok állapítják majd meg, a vizsgálaton a részvétel kötelező lesz. A vizsgálatot legalább évente meg kell ismételni addig, amíg a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű minősítése fennáll.
Változik az érettségi rendszer is. A tervezet alapszintűnek nevezi a jelenlegi középszintű érettséginek megfelelő vizsgaszintet, és leszögezi, hogy a két szint vizsgakövetelményeit új érettségi rendelet szabályozza majd. Megerősíti azt is, hogy hatodik tárgyként, az eddigi vizsgatárgyakon felül kötelező lesz egy természettudományos tárgyból is érettségizni. Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele lesz annak igazolása is, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig. Az új érettségi rendszer 2014-től lép életbe.
A végleges tervezet is tartalmazza a tankönyvek fokozatos ingyenessé tételét az általános iskolákban. A dokumentum leszögezi: az általános iskola tanulói számára a tankönyvek ingyenesek és az iskola tulajdonát képezik. A nemzetiségi és a gyógypedagógiai tankönyvek is térítésmentesen járnak majd.
origo.hu
40 liter benzinnel, a gyalogosok között, a járdán áthajtva parkolt le Magyar Péter - fotó
