Egyre jobb szövegértés, stagnáló, de jónak mondható természettudományi ismeretek, nem javuló, viszonylag gyenge matektudás – így összegezhető a Pisa-felmérés tegnap nyilvánosságra hozott, 2009-ben végzett vizsgálatának eredménye. A 15 éves magyar diákok szövegértésből átlagosan 494, matematikából 490, természettudományból pedig 503 pontot értek el. Az OECD-országok átlaga szövegértésből 493, matematikából 496, természettudományból pedig 501 pont volt, vagyis a magyar diákok a 34 ország részvételével zajlott felmérésében a szövegértésből és természettudományból a középmezőnyben, matematikából pedig a mezőny második felében végeztek. Az abszolút győztes egyébként Dél-Korea és Finnország lett, ez a két ország osztozkodott az első helyeken. Az élmezőnytől nagyon el vagyunk maradva: a győztes országok diákjai területenként 45-55 ponttal voltak jobbak a magyar diákoknál.
Az oktatási államtitkárság háttéranyaga rámutat: az elmúlt kilenc évben jelentős fejlődés következett be a szövegértés terén, hiszen 14 ponttal emelkedett a magyar tanulók átlageredménye 2000-hez képest. Ezzel szemben a fiatalok egyetlen pontot sem tudtak javítani a gyenge matekeredményeken. Az elmúlt hat évben nem volt lényeges előrelépés a természettudományokat illetően sem, ezen a területen azonban nem állunk rosszul, hiszen a kategóriában az OECD-országok átlagpontszámát meghaladó eredményeket értek el a magyarok.
A háttéranyag a szövegértési eredmények jelentős javulását azzal magyarázza, hogy Magyarországon 6,3 százalékkal nőtt azoknak a tanulóknak az aránya, akik szépirodalmat olvasnak, és kiugróan, 40 százalékkal emelkedett az újságolvasó diákok aránya. Hazánkban átlag feletti a gyerekek olvasási kedve (75 százalék), miközben az OECD-országokban 2000 és 2009 között 68 százalékról 63 százalékra csökkent a naponta kedvtelésből olvasó tanulók aránya. Az elemzés rámutat arra is, szövegértésből a magyar diákok közül a gyengébb képességűek nagyobb mértékben fejlődtek, mint a többiek.
A felmérésből kiderül az is, hogy a magyar tanulók tanulmányi eredményét családi hátterük erősebben befolyásolja, mint a legtöbb országban. A szociális, gazdasági és kulturális helyzetet leíró ESCS-index egységnyi növekedése hazánkban 48 ponttal növeli a tanulók várható eredményét, ugyanez az érték OECD-országokban átlagosan csak 38 pont. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátterű tanulók eredményeiben, és más országokkal szemben kevesebb az olyan tanuló, aki rossz háttere ellenére is jó eredményt képes elérni. Magyarországon az egyes iskolák tanulóinak eredménye között is nagyobb a különbség az átlagosnál. Az elemzés rámutat arra is, hogy szövegértésből a lányok sokkal jobbak a fiúknál. Magyarországon a lányok 38 ponttal értek el jobb eredményt ebben a kategóriában. Matekból viszont az erősebbik nem teljesített jobban, a különbség azonban jóval kisebb, 12 pont a javukra. A természettudomány területén ugyanakkor nemek szerint nem volt különbség az átlagteljesítményben.
A háromévente lebonyolított Pisa-vizsgálat célja, hogy az egyes országok oktatási rendszereit objektív módon össze lehessen hasonlítani egymással. A felmérés során azt vizsgálják, hogy a tizenöt éves tanulók milyen mértékben képesek felhasználni a tudásukat a különböző élethelyzetekben jelentkező feladatok megoldására. A 2009 tavaszán készült felmérésben 4600 magyar tanuló vett részt.
origo.hu
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit
