A módosításra azért van szükség, mert az utóbbi időben több, alapítvány által működtetett iskola is csődbe ment, és súlyos kár érte a gyerekeket, a tanárokat s az államot. A javaslat értelmében a nem önkormányzati fenntartású iskolák csak akkor kaphatnak működési engedélyt, ha előre biztosítják az intézmény működésének feltételeit. Az engedélyt jövő áprilistól a jegyző helyett a kormányhivatalok megyei oktatási osztályai adják ki, amelyek az ilyen iskolákban rendszeresen ellenőrzést végeznek. Súlyos szabálytalanság esetén a hivatalok fel is függeszthetik az iskolák működését, valamint megvonhatják tőlük az állami támogatást. A megfelelő szakmai színvonal biztosítása érdekében kétévenként tartanának törvényességi ellenőrzést az ilyen intézményekben.
Az egyik leghírhedtebb iskolacsődügy a lapunk által cikksorozatban ismertetett Vocational Academy Alapítvány esete volt. Az alapítvány tucatnyi tagiskolát vitt csődbe, és bár az államtól megkapta a normatív támogatást, a tanárok többhavi bérét mégsem fizette ki. Az alapítvány ellen perek sora indult, és jogerős bírósági ítéletek igazolják, hogy összesen több mint 100 millió forinttal tartozik egykori dolgozóinak, ennek ellenére a pedagógusok a mai napig nem kaptak egy fillért sem.
*
Az alapítvány ráadásul a csődök után újabb iskolák működtetésére kapott engedélyt, így még több állami pénzhez jutott.
A kormány megnehezítené az egyházi kiegészítő támogatással kapcsolatos visszaéléseket is. A javaslat leszögezi: „Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő közoktatási intézményt egyházi fenntartónak adja át, akkor a nem állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi költségvetésnek megtéríteni.” A változtatást azzal indokolják, hogy az utóbbi időben az egyházi kiegészítő támogatás megszerzése érdekében egyre több nem állami fenntartó olvadt be valamilyen egyházba úgy, hogy az intézményt fenntartó tulajdonosi kör ugyanaz maradt. A támogatásmegtérítési kötelezettség azt a célt szolgálja, hogy a támogatást a valóban hitéletet élő fenntartók vegyék igénybe.
A költségvetés és a salátatörvény megszünteti a pedagógusok törvényben garantált szakkönyvvásárlási és könyvtár-látogatási támogatását is. Az indoklás szerint erre azért kerül sor, mert a fenntartók számára komoly anyagi terhet jelentett e törvényi kötelezettség teljesítése, a pedagógusoknak azonban a csökkentett összeg nem jelentett valódi segítséget, ráadásul az elektronikus formában térítésmentesen elérhető anyagok miatt egyre inkább indokolatlan fenntartani a támogatást. A pedagógusok ennek ellenére nem járnak rosszabbul, mint az idén, a kormány ugyanis visszaállítja a továbbképzésekre fordítható normatív támogatást, amit a szocialista kormány korábban eltörölt.
Lehetőséget adna a kormány a tehetséggondozó alapfokú művészeti iskoláknak arra, hogy jövőre emeljék a gyerekektől elkért térítési díj összegét. Az ilyen intézmények eddig a folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának öt–húsz százalékát kérhették el térítési díj címén a 18 év alatti, és 15-35 százalékát a 18–22 éves fiataloktól. Ha elfogadják a módosítást, az előbbiektől legfeljebb a kiadások egy tanulóra jutó hányadának 20, utóbbiaktól 40 százalékát lehet elkérni. Az indoklásban az írják: a művészeti iskolák így tudják pótolni a kieső bevételeiket, a jövő évi költségvetés ugyanis megszünteti az alapfokú művészetoktatás támogatására elkülönített, a korábbi évek központi költségvetésében szereplő központosított előirányzatot.
Vélemény. Online konzultációt kezdeményezett a Pécsi Tudományegyetem rektora az új felsőoktatási törvényről. Az egyedülálló kezdeményezés révén az egyetemi hallgatónak lehetősége van véleményt nyilvánítani az életüket meghatározó törvényről. A törvénytervezet megtalálható az egyetem rektori fórumán. (Hír TV)
Mutatjuk a fővárosi Fidesz legújabb javaslatait