Tüntetnének a felsőoktatásban tanulók

Nem született megállapodás a hallgatók és az oktatásirányítás között a felsőoktatási törvény koncepcióját illetően – tudta meg lapunk. A hallgatók ragaszkodnak álláspontjukhoz, és végső esetben akár tüntetni is hajlandók.

2010. 12. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A beérkezett módosító javaslatok beépítését és az átdolgozott törvény szakmai szervezetekkel való újratárgyalását kéri az oktatásirányítástól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az érdekvédelmi szervezet a vitás kérdésekben egyelőre nem jutott megállapodásra Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral.
Nagy Dávid, a HÖOK alelnöke közölte: az egyik közösségi oldalon már ötvenezer támogatója van a felsőoktatási törvény koncepciója elleni tiltakozásnak, és a hallgatók egy része már most nyomást gyakorol a HÖOK-ra annak érdekében, hogy szervezzenek tüntetést céljaik elérése érdekében. Nagy bízik abban, hogy az államtitkár hajlik a javaslatok befogadására, a koncepció átdolgozására, valamint újratárgyalására, ha azonban a tervezetet változtatás nélkül fogadja el a kormány, akkor nem kizárt, hogy a hallgatók az utcára vonulnak.
Nagy – aki januártól a hallgatói érdekvédelmi szervezet elnöke lesz – leszögezte: a Hoffmann Rózsával folytatott legutóbbi tárgyaláson kiderült, hogy a hallgatók által sérelmezett pontokban nem közeledtek az álláspontok. Az érdekvédő kijelentette: nem tudják elfogadni az államtitkár javaslatát, amely szerint a jövőben intézményi döntéstől függően 15-20 százalék lenne a hallgatók aránya az egyetemeket irányító szenátusokban. A hallgatók jelenleg a szenátusok tagjainak 25-33 százalékát adják, és ehhez az arányhoz továbbra is ragaszkodnak. Nagy szerint Hoffmann Rózsa továbbra is tartja magát ahhoz, hogy alacsonyabb rendű jogszabályban négy vizsgalehetőségben maximálják az egy tantárgyból való próbálkozások számát, amit a hallgatók ugyancsak visszautasítanak. Szerintük félévenként átlagosan 15 kredit teljesítéséhez (bizonyos számú vizsga eredményes teljesítéséhez) kellene kötni a képzésben maradás lehetőségét. Nagy hangsúlyozta: a 15 kredit átlagteljesítmény lenne, vagyis nem azt jelentené, hogy ha valaki egy félévben ez alatt marad, akkor azonnal véget érnek a tanulmányai, csupán azt, hogy a következő félévben a minimumnál jobban kell teljesítenie.
A hallgatók továbbra is ragaszkodnak egyetértési jogukhoz a tanulmányi vizsgaszabályzatot illetően. Ha csak a koncepcióban lefektetett véleményezési joguk lenne a kérdésben, akkor szerintük gyakorlatilag nem lenne befolyásuk arra, hogy milyen gyakran követik egymást a vizsgák, és jut-e elegendő idő a hallgatóknak a felkészülésre.
Nagy leszögezte: tiltakoznak a koncepció azon pontja ellen is, amely félévenként 15 kredit megszerzéséhez kötné a szociális ösztöndíjak folyósítását. Az érdekvédő szerint nem szabad összekeverni a szociális és a tanulmányi eredmények alapján járó juttatásokat, nem véletlenül van két kategória. Emlékezetes: a múlt héten a rektorok is a tervezet átdolgozását és újratárgyalását kérték Hoffmann Rózsától.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.