origo.hu
Szakértő: 2025 valóban a gazdasági áttörés éve lehet
A közvélemény arra is kíváncsi, hogy az elmúlt nyolc esztendőben konkrétan kik fosztogatták a közvagyont, mennyit loptak el, hogyan gyarapították mások sérelmére a saját javaikat. Számot kell adniuk
a hatóságoknak – köztük elsőként az ügyészségnek – arról is, mi történt 2006 őszén a pesti utcákon
Ajövő kedden hivatalba lép Polt Péter, a vádhatóság új vezetője. Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész megbízatása december 13-án lejár. Az őrségváltás egyúttal korszakváltás is. Polt megválasztása előtt ugyanis az Országgyűlés véglegesen kijelölte a vádhatóság helyét a hazai alkotmányos rendszerben. Az ügyészséggel az új alkotmány kodifikátorainak már nem lesz tennivalójuk.
A parlament nemrégiben módosította az alkotmányt és az ügyészségi szolgálati törvényt. Úgy rendelkezett, hogy az országgyűlési képviselők a jövőben nem intézhetnek interpellációt a vádhatóság vezetőjéhez, s a legfőbb ügyészt kétharmados többséggel, kilenc évre kell megválasztani. Mindez tömören azt jelenti, hogy az ügyészség független szervezet. Nincs alárendelve a kormánynak, és senkinek sem tartozik politikai felelősséggel. Vezetőjét nem lehet leváltani, eltávolítani.
A szabályok lezárták azt a vitát, amely szinte a rendszerváltozás pillanatában elkezdődött: független vagy kormány alá rendelt szervezetként működjék-e a vádhatóság? Az éppen hivatalban lévő ügyészségi vezetők rendszerint úgy foglaltak állást, a kormány is irányíthatná az ügyészséget, de mégiscsak jobb, ha a szervezet önállóan tevékenykedik. Az aktuális kormányzat rendszerint azt szerette volna, ha a legfőbb ügyész az igazságügyi miniszter beosztottja lenne, az ellenzék ugyanakkor a függetlenség mellett kardoskodott.
A polémia azért alakulhatott ki és tarthatott mostanáig, mert az utolsó pártállami Országgyűlés által 1989-ben módosított ’49. évi alkotmány felemás módon jelölte ki a közvádló helyét. Szakítani akart a szovjet mintára 1949-ben átvett megoldással, amely szerint az ügyészség nem tartozhat a kormány alá. Ezt az elvet 1990-ben az MDF–SZDSZ-paktum után is fenntartották, de kiegészítették egy demokratikusnak tetsző új rendelkezéssel. E szerint az országgyűlési képviselők interpellációt intézhetnek a legfőbb ügyészhez. Talán mondani sem kell, hogy a szocializmus idején a valóságban szó sem volt az ügyészség függetlenségéről. A szervezet élére – a bírósághoz hasonlóan – az állampárt jelölte ki a vezetőket, s ugyancsak a párt látta el őket megfelelő instrukciókkal. Ezt a jogkört nevezték akkoriban káderhatáskörnek. Az MSZMP mindenkori adminisztratív titkárai a mindennapi gyakorlatban is érvényt szereztek a központi elképzelésnek. Olykor a szomszédjogi viták és a gyermekelhelyezési perek is a központi bizottság illetékes titkárának kívánsága szerint dőltek el. A büntetőügyekről nem is beszélve.
A rendszerváltoztatók, érthető módon, szakítani akartak a múlttal. A demokratikus országokban ismert két változat közül azonban egyiket sem merték vállalni: az ügyészséget nem rendelték a kormány alá, de nem is garantálták a szervezet önálló működését. A hazai szabályozás félresikerült: a régi alárendeltséget új váltotta fel. Így az ügyészség független is volt, meg nem is. Ez nagyon káros következményekhez vezetett. A polgári kormány távozása után, 2002-től az MSZP és az SZDSZ koalíciója az ügyészséget próbálta felhasználni arra, hogy politikai harcot vívjon, kriminalizálja a jobboldali erőket. Keller László közpénzügyi államtitkár a Medgyessy-kormány idején sorra kezdeményezte az alaptalan eljárásokat az előző kabinet tisztségviselői, hivatalnokai, gazdasági vezetői ellen. Ezek egy részét az ügyészség utasította el, szüntette meg, más alkalmakkor a bíróság hozott felmentő ítéletet. Ekkoriban, 2000 és 2006 között Polt Péter volt a legfőbb ügyész. A szabad demokrata képviselők – köztük Pető Iván és Eörsi Mátyás – agresszív parlamenti interpellációkkal és beadványokkal szorgalmazták a valójában politikai indítékú felelősségre vonást. Sokat tett az ügyek előmozdításáért a szocialista Géczi József Alajos is. Polt annak idején minden esetben azt mondta: az ügyészség a törvény szerint intézi a különféle feljelentések alapján indult közpénzügyi eljárásokat. Az MSZP–SZDSZ-többség a válaszokat nem fogadta el. Természetesen nem a képviselők szerepe volt a döntő, hiszen ők csak végrehajtói voltak az akkori kormánypolitikának. Voltaképpen Bárándy Péter igazságügyi miniszter irányította az akciókat azzal, hogy többször hangoztatta: Polt Péter legfőbb ügyésznek távoznia kell a tisztségéből, mert a parlament sorozatosan leszavazta az interpellációkra adott válaszait. Bárándy pontosan tudta, hogy az alkotmány szerint a legfőbb ügyész menesztésére nincs mód. Miután az ügyészség nem volt hajlandó együttműködni velük, a politikai leszámolást a vádhatóság megkerülésével próbálták megvalósítani: az adó- és a vámhivatal pótmagánvádlóként fordult a bírósághoz.
A durva politikai csatározás akkor csitult némiképpen, amikor Polt Péter kezdeményezésére az Alkotmánybíróság (AB) 2004 februárjában és 2005 novemberében határozatot hozott az ügyészség státusáról. Először megerősítette, hogy a vádhatóság vezetője nem visel politikai felelősséget, hanem csak a szakmai feltételeknek kell megfelelnie. Gyakorlatilag nem interpellálható, válaszainak elutasítása miatt nem távolítható el a pozíciójából. Második alkalommal az AB azt fejtette ki, hogy nincs két vádhatóság. Az állam büntetőjogi igényét csak a közvádló, vagyis az ügyészség érvényesítheti, állami pótmagánvádra nincs lehetőség.
A nemrégiben elfogadott alkotmánymódosítás és az ügyészségi törvény megváltoztatása az elmúlt keserves húsz esztendő konzekvenciáit vonta le, amikor kiiktatta az interpelláció lehetőségét és kétharmados többséget írt elő a vezetői poszt betöltéséhez. Az ügyészség ezzel immár egyértelműen független. Sokan berzenkednek az új jogalkotás miatt, szerintük jobb lenne a régi, ellentmondó szabályozás, a huzavona, a politikai vádaskodás, a fejetlenség. Vannak, akiknek nem az a fontos, érvényesül-e a közbiztonság és a jogbiztonság, a bűnelkövetők felelősségre vonása. Sőt, szerintük ez mellékes kérdésnek számít. A társadalmi igény ugyanakkor egyértelműen megváltozott. Ezt az áprilisi országgyűlési választás óta már nem lehet kétségbe vonni.
Ideje, hogy a bűnüldözésben, a hatósági munkában érzékelhető javulás történjen. Mit sem ér, ha az ügyészség az előírt harminc vagy hatvan napon belül benyújtja a vádiratot, ha előzőleg a nyomozás évekig tart, utána pedig a bíróság szintén hosszú idő múltán hoz ítéletet. Az egész rendszer felülvizsgálatra szorul. A különféle magyarázatokkal és szép statisztikai kimutatásokkal húsz éve tele van a padlásunk.
A közvélemény arra is kíváncsi, hogy az elmúlt nyolc esztendőben konkrétan kik fosztogatták a közvagyont, mennyit loptak el, hogyan gyarapították mások sérelmére a saját javaikat. Számot kell adniuk a hatóságoknak – köztük elsőként az ügyészségnek – arról is, mi történt 2006 őszén a pesti utcákon. Miért nem volt a rendőrökön azonosító, milyen utasításokat adtak a parancsnokok az őszödi beszéd kiszivárgását követő elégedetlenség elfojtásakor. Mi történt a rendőrök által elfogott emberekkel a Nagy Ignác utcai börtön vagy a Magyar Rádió udvarán. Megválasztása után Polt Péter a Legfőbb Ügyészségen lefolytatott belső vizsgálatokról készült jelentések tanulmányozását ígérte és azt mondta, hogy ezeket egybeveti a külső elemzésekkel. Fontos ez, hiszen nem titok, hogy a kétféle megközelítés közt ellentmondások vannak. Amíg a 2006-os történések okai, körülményei nem tisztázódnak, a sérelmeket nem orvosolják, nem állítható helyre a bizalom a jogszolgáltatás iránt. A múlt feltárása nélkül nem várható el az állampolgároktól, hogy együttműködjenek az állammal és tiszteljék a törvényeket.
Szakértő: 2025 valóban a gazdasági áttörés éve lehet
Szalah karácsonyfája nagy vihart kavart a muszlim világban + videó
Szigorú korlátozást vezetett be az Aldi: csak ennyit lehet venni ebből a slágertermékből
Ilyen a kárpátaljai magyar katona karácsonya a fronton
Fotókon az elhagyatott, hátborzongató magyarországi laktanya – kiderült, mi lesz a sorsa! – galéria
Rendkívül kártékony, magyar nyelvű vírus terjed
Szoboszlai és négy további liverpooli a veszélyzónába került
Miamiban az edzés szent – interjú Cséke György egyéni képzésért felelős szakemberrel
A Nyugat lemond a keresztény identitásáról
Hétvégére megjön a hó + videó
Tragédia: holtan találták a Szlovéniában eltűnt magyar túrázót
Bodrogi Gyula kórházba került, utolsó kívánsága lehet sosem teljesül már
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.