A rektor és a gazdasági főigazgató kivételével 2011. január 31-i hatállyal a felsőoktatási intézmények gazdasági irányításában meghatározó befolyással bíró gazdasági tanácsok valamennyi tagjának megszűnik a megbízatása, és új összetételű tanácsok alakulnak – derül ki a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvényhez Rogán Antal fideszes képviselő által benyújtott módosító javaslatból. A felsőoktatási törvényt több ponton megváltoztató indítványt a parlamenti bizottságok és a kormány is támogatja, így azt minden bizonnyal megszavazza majd az Országgyűlés.
A javaslat leszögezi: a gazdasági tanács tagjának, illetve tagjainak delegálására jogosult személy vagy szervezet 2011. január 31-ig intézkedik a tanács új tagjainak delegálásáról. Az indítvány szerint a jövőben egységesen 9 tagú lesz valamennyi felsőoktatási intézmény gazdasági tanácsa, amelyekbe négy tagot delegálnak majd a minisztériumok és hármat a szenátusok. A testület két további tagja az intézmény rektora és a gazdasági főigazgató lesz. A módosítás a jelenleginél nagyobb állami befolyást jelent majd, hiszen a most hatályos törvény szerint az intézmény méretétől függően hét-kilenc tagú testületekbe kettő, illetve három tagot delegál a kormány. A tanácsokban nagyobb szerepet kapnak majd az állami vagyonért felelős kormányzati szervek: eddig csak az oktatásért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter delegált tagot az egyetemek gazdasági tanácsaiba, a jövőben azonban rajtuk kívül a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter és államháztartásért felelős miniszter is lehetőséget kap erre. A jelenleg hatályos jogszabállyal ellentétben valamennyi öt évre kinevezett tag visszahívható lesz az őt delegáló szerv által. Szigorodnak a felsőoktatási intézmények állami tulajdonú vagyonának átruházására, értékesítésére vonatkozó feltételek is. A módosítás több ellenőrzési pontot iktat be az értékesítési folyamatba annak érdekében, hogy az intézmények az állami vagyont csak megfelelő áron értékesíthessék, és a befolyó pénzt csak fontos célra, például fejlesztésre fordíthassák. Januártól az egyetemeknek minden ingatlanértékesítési szándékot részletesen indokolniuk kell, és az összes eladáshoz az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulására, valamint az oktatásért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére lesz szükség. Az állami vagyonba tartozó ingatlanok átruházásából származó bevételt elsősorban a köztartozások rendezésére, illetve az értékesítés költségeinek kiegyenlítésére lehet majd fordítani, a fennmaradó részt pedig a kötelezettségek teljesítésére, illetve felújításokra, beruházásokra – beleértve a magánszektor által finanszírozott PPP-s beruházásokat is – költhetik az egyetemek. A javaslat leszögezi: ha az intézményfejlesztési tervben megjelölt cél az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által jóváhagyott időpontig nem valósul meg, az értékesítés ellenértékét a felsőoktatási intézmény köteles megfizetni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. A módosító javaslat ezenfelül hatályon kívül helyezi az állam és az egyetemek között kötendő hároméves finanszírozási megállapodás intézményét.
Az indokolás szerint a javaslat több helyen módosítja a felsőoktatási intézmények vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket, így különösen a PPP-programok indítása és az állami ingatlan vagyon értékesítése tekintetében. A változtatások a kormány egységes vagyonpolitikáján és az állami vagyon értékesítésének fokozottabb kontrollálására irányuló társadalmi igényen alapulnak. A finanszírozási megállapodás kötésére irányuló kötelezettség eltörlését azzal magyarázzák, hogy az a gyakorlatban csak formálisan működött.
Emlékezetes: a gazdasági tanácsok – a Magyar Bálint akkori oktatási miniszter nevéhez fűződő új felsőoktatási törvény értelmében – 2006 márciusában álltak fel. Magyar Bálint rögtön öt bukott minisztert küldött az egyetemekre: Bokros Lajost az ELTE-re, Békesi Lászlót a Budapesti Gazdasági Főiskolára, László Csabát a Magyar Táncművészeti Főiskolára, Draskovics Tibort (valamennyien egykori szocialista pénzügyminiszterek) a Pécsi Tudományegyetemre. Csillag István, a Medgyessy-kabinet egykori szabad demokrata gazdasági minisztere a Budapesti Műszaki Főiskolán (ma Óbudai Egyetem) landolt. Közülük csak Bokros távozott azóta európai parlamenti képviselővé választása miatt, a helyére Hiller Nagy Sándort küldte, aki korábban KISZ-titkár és MSZMP-s képviselő volt, Draskovics Tibor pedig az ELTE-re tette át a székhelyét. Réthelyi Miklós október végén levélben kérte fel a kormány által delegáltakat, hogy november 30-ig önként mondjanak le. A miniszter azért kért önkéntes távozást, mert a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény nem tette lehetővé, hogy visszahívja őket tisztségükből.
origo.hu
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter
