A bizottság a döntést a Magyarország által szolgáltatott információk alapján hagyta jóvá. Ezek ugyanis rávilágítottak arra, hogy e hosszabbítás nélkül fennáll a veszélye, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok alakulhatnak ki. A bizottság egyben felkérte hazánkat, fokozza a folyamatban lévő agrárreform befejezésére tett erőfeszítéseit, különösképpen érjen el haladást a kárpótlási folyamat lezárásában. A testület egyben sietett hazánkat emlékeztetni azokra az előnyökre, amelyekkel a külföldi tőke fokozott beáramlása járna a mezőgazdasági földterületek piacán, valamint arra a pozitív hatásra, amelyet a külföldi beruházások a tőke- és know-how-ellátottság révén gyakorolnának a mezőgazdasági termelékenységre.
*
– Azért engedélyezzük Magyarországnak az átmeneti időszak további három évvel történő, egyszeri meghosszabbítását, mert hiszünk benne, hogy így képes lesz felkészülni a teljes körű liberalizációra, amelynek révén azután a magyar mezőgazdasági ágazat az unió belső piacának minden előnyét élvezni tudja – fogalmazott Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos.
Mint ismert, a globális válság az átlagnál súlyosabban érintette a magyar mezőgazdasági ágazatot: a reáljövedelmek tavaly harminc százalékkal csökkentek nálunk, míg az Európai Unió más tagállamaiban mindössze tizenkét százalékos volt a visszaesés. A helyzetet tovább súlyosbították a rendkívül rossz hitelfeltételek. A Magyarországot érintő további sajátos tényezők között szerepelt a földtulajdonlás konszolidációjának lassú előrehaladása, valamint a kárpótlás és a privatizáció hosszan tartó és még mindig befejezetlen folyamata.
– Óriási gazdasági diplomáciai siker, hogy az Európai Bizottság rábólintott a földmoratórium hároméves meghosszabbítására – kommentálta a brüsszeli döntést lapunk kérdésére az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Font Sándor hangsúlyozta, az így rendelkezésre álló időt a 2014-től érvényes előírásokra való felkészüléssel kell tölteni. Mint mondta, olyan hazai szabályozást kell felállítani, amely megteremti a feltételeit annak, hogy a magyar termőföld a mezőgazdaságból élő, helyben lakók tulajdonában maradhasson.
Megszületett a bérmegállapodás, mutatjuk, hogy mennyi lehet a jövő évi minimálbér