Vita az emelt szintű érettségiről

Elhalasztaná az emelt szintű vizsga kötelezővé tételét a felsőoktatásban a kormány által benyújtott, jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvény.

2010. 12. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A javaslat törli az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló, idén nyáron elfogadott, Pokorni Zoltán és Pósán László fideszes politikusok nevéhez fűződő törvény egy szakaszát. Ez előírta a kormánynak, hogy ez év október 30-ig rendeletben szabályozza: a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az egyes alapszakok, illetve osztatlan képzések esetében melyik tárgyból vagy tárgyakból kell emelt szintű vizsgát tenni.

*

A salátatörvény hatályon kívül helyezi a jogszabálynak azt a részét is, amely szerint a kötelező vizsgára vonatkozó előírásokat a 2013 szeptemberében induló képzések esetében már alkalmazni kell a felvételi eljárás során. A módosítás értelmében külön törvény rendelkezik majd arról, hogy mikortól lesz kötelező az emelt szintű vizsga a felsőoktatásban. A salátatörvény azzal indokolja a halasztást, hogy az egy vagy két emelt szintű vizsga 2013-ban történő kötelezővé tételéhez a közoktatási intézményeknek már jövőre módosítaniuk kellene a középiskolákban a felkészítés rendjét, az ehhez szükséges pluszforrást pedig a jövő évi költségvetés nem tudja biztosítani. Megjegyzik azt is: az Országgyűlés várhatóan 2011-ben elfogadja az új felsőoktatási törvényt, amely majd rendelkezik a kérdésről.
A Fidesz oktatáspolitikusai nem értenek egyet a lépéssel. Pósán László módosító indítványt nyújtott be a salátatörvényhez, amelyben az eredeti állapot visszaállítását kéri. A politikus leszögezte: az emelt szintű vizsga bizonyos szakokon való kötelezővé tétele jövőre még nem igényelne többletforrást. Hozzátette: az intézmények jelenleg is jóval több tanulót készítenek fel az emelt szintű vizsgára, mint ahányan végül magasabb szinten érettségiznek. Ennek oka az, hogy a legtöbb egyetemre a középfokú vizsgával is be lehet jutni, ezért a diákok többsége nem választja a nagyobb, mélyebb tudást nyújtó emelt szintű vizsgát. Ennek eredményeképpen látványosan csökkent a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert diákok teljesítménye, s így romlott a felsőoktatás színvonala. Arra a kérdésre, hogy a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság által készített új felsőoktatási törvény koncepciója minden szakon egységesen két emelt szintű vizsgát vezetne be, így okafogyottá válna a korábbi módosítás, Pósán leszögezte: az új felsőoktatási törvény legkorábban 2014-től tudná bevezetni a kötelező vizsgát, a probléma azonban sürgős rendezést kíván, így azt nem szabad halogatni. Hozzátette: a módosító javaslat a fokozatosság elve alapján rendezné a felsőoktatási törvény által 2014-ben bevezetendő, kötelező két emelt szintű érettségi előtti helyzetet. A javaslat elfogadása esetén a legtöbb szakon már előbb megkövetelnék legalább egy tárgyból a magasabb fokú matúrát, így elegendő idő maradna az átállásra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.