A bíróságról szökött meg Földesi-Szabó

Hét év börtönbüntetésre ítélte tegnap a bíróság az Egymásért alapítvány csempészési ügyében Földesi-Szabó László ex-rendőrt, aki még a tárgyalás vége előtt zavartalanul kisétálhatott a teremből. A bíróság elrendelte a férfi előzetes letartóztatását, és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.

Farkas Andorráig „sétált”. Földesi-Szabó László szökése nem az első eset, amikor a vádlott az ítélethirdetéskor önkényesen elhagyta a bíróságot. Nagy vihart kavart két éve, hogy a kábítószerrel visszaélés miatt indított büntetőeljárásának finise alatt kisétált a Pesti Központi Kerületi Bíróságról (PKKB) Farkas Péter birkózó. Barcelona olimpiai bajnoka azt a néhány percnyi szünetet használta ki, amelyet az öccse elleni elfogatóparancs kiadása miatt rendelt el a bíró. Farkas Károly röviddel a történtek előtt rosszullétre hivatkozva ment ki a tárgyalóteremből, majd nyoma veszett, őt néhány nap múlva Vecsésen fogták el. Az olimpikont másfél év bujkálás után Andorrából hozták haza a hatóságok. A fivérek szökésekor a kirendelt rendőrök már a PKKB-n voltak, de még nem kapták meg a letartóztatási parancsot, amelyről a bíró a határozat kihirdetése után akart rendelkezni. A bírák maguk dönthetik el, hogy hasonló esetben mikor kérik az egyenruhásokat a tárgyalóterembe. Farkasék szökésekor jogászok megjegyezték: a büntetőtanács vezetője a szabályok szerint, ugyanakkor nem szerencsésen intézkedett. (Cs. T.)

Ítélethirdetés közben elhagyta a Fővárosi Bíróság tárgyalótermét Földesi-Szabó László elsőrendű vádlott az Egymásért alapítvány tegnapi büntetőperében. Az alapítvány kuratóriumi elnöke azután távozott, hogy Kenéz Andrea bírónő kihirdette: hét év börtönre, továbbá közügyektől és foglalkozástól eltiltásra ítélik csempészés és sikkasztás miatt. Mivel a tárgyalóteremben és annak bejáratánál nem álltak biztonsági őrök vagy büntetés-végrehajtási alkalmazottak, ezért Földesi-Szabó László zavartalanul elhagyhatta a helyiséget. Amikor a bírónőnek ez percekkel később föltűnt, megkérte a vádlott ügyvédjét, telefonáljon védencének, ám ő nem tudta elérni. Ezután Kenéz Andrea a bíróság őrszolgálatától megtudta, hogy a férfi pár perccel korábban elhagyta az épületet. Ekkor ügyészi indítványra a bíróság elrendelte Földesi-Szabó előzetes letartóztatását. Mint fogalmazott: a „tette önmagáért beszél”, ráadásul a kiszabott hétéves szabadságvesztés is indokolttá teszi fogva tartását.
Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva meghökkentőnek nevezte a történteket.
*
Szerinte két eset elképzelhető: ha a bíróság a kiszabott büntetés nagysága miatt – akár hivatalból, akár ügyészi indítványra – el akarta rendelni a férfi előzetes letartóztatását, akkor szakszerűtlenül járt el, hiszen nem intézkedett arról, hogy a tárgyalóteremnél büntetés-végrehajtási őrök legyenek, akik megakadályozhatták volna az „angolos távozást”. Ha viszont az ítélet ismeretében eredetileg nem akarta elrendelni a bíró Földesi-Szabó előzetes letartóztatását, az önmagában is nagyon furcsa lenne, mivel egy első fokon elrendelt hétéves börtönbüntetésnél fönnáll a szökés, elrejtőzés veszélye – tette hozzá a nyugalmazott tanácselnök.
Lapunk kérdéseket juttatott el a Fővárosi Bíróságra: többek között arról érdeklődtünk, szabályszerűen járt-e el a bírónő és indul-e vizsgálat az ügyben, de ezekre nem kaptunk választ. A bíróság közleményében az áll: az elsőrendű vádlott anélkül hagyta el a tárgyalótermet, hogy erre engedélyt kért vagy kapott volna, ezért a bíróság ügyészi indítványra elrendelte az előzetes letartóztatását, amelyet a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság hajt végre.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóosztályán megtudtuk: a vádlottat több ismert lakcímén is keresték, sikertelenül. Ezután a Fővárosi Bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Földesi-Szabó László ellen, így a BRFK II. kerületi rendőrkapitánysága elrendelte a körözését – tették hozzá.
A Fővárosi Bíróság tegnap a másodrendű vádlottat, P. Sándort 5 év, a negyedrendű H. Attilát pedig 3 év börtönbüntetésre ítélte, négy vádlottat viszont fölmentett a vádak alól. Az ügyészség az elítéltek esetében a büntetés súlyosbításáért, a fölmentetteknél pedig a bűnösség megállapításáért fellebbezett, az elítéltek és védőik viszont fölmentést kértek. Így a büntetőügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
Az ítélet – a vádirattal egyezően – megállapította, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítvány 2005 és 2007 között 8500 tonna élelmiszert hozott be az országba Ázsiából, amely után arra hivatkozva nem fizettek közterheket, hogy az adomány. Ugyanakkor az élelmiszert később a Herba-csoporton keresztül mégis értékesítették. Így mintegy másfél milliárd forintnyi vám, áfa és környezetvédelmi termékdíj befizetését mulasztották el. Ezenfelül Földesi-Szabó Lászlót sikkasztás miatt is elítélte a bíróság, mivel közel egymilliárd forintot (!) vett ki az alapítvány házipénztárából. Hogy hova tűnt ez a pénz, azt Földesi-Szabó egy korábbi tárgyaláson nem volt hajlandó elárulni, mondván, az kell az alapítvány működésére, ráadásul zár alá helyeznék a hatóságok.
Az elsőfokú bíróság nem fogadta el Földesi-Szabó László védekezését, miszerint egy félreérthető uniós jogszabály vezetett volna a törvénysértésekhez. Távozása előtt Földesi-Szabó arra hivatkozott: nem bűncselekményről, hanem egyszerű jogértelmezési vitáról van szó. A bíróság szerint a vádlottak utólag megpróbálták a törvényesség látszatát kelteni.
Az elsőrendű vádlott tegnap az utolsó szó jogán azt mondta: kéri a titoktartás alóli fölmentését, mert akkor az ügynek „egész más” (nemzetbiztonsági – a szerk.) vetülete lenne. Ezzel szemben Kenéz Andrea rámutatott: a bíróság nem tud arról, hogy az ügynek nemzetbiztonsági összefüggései lennének.
Mindez azért is különös, mivel az Egymásért alapítványnak több, korábban a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) dolgozó kuratóriumi tagja volt, akiket a büntetőperben tanúként hallgattak ki. Például idén januárban Gyarmati György állt a bíróság elé, aki 2006 és 2009 között volt az alapítvány kuratóriumi tagja, és aközben az NBH főosztályvezetőjeként is dolgozott. Gyarmati elismerte: az alapítvány ügyei miatt indult büntetőeljárásról hivatali úton, az NBH-nál is kapott adatokat. Hogy konkrétan milyen információkhoz jutott hozzá, arról nem beszélt.
Kihallgatták Galambos Lajost is, aki miután 2008-ban távozott az NBH főigazgatói székéből, az Egymásért kuratóriumi tagja lett. Egy másik tárgyaláson tanúként hallgatták ki Simon Ibolyát, az NBH egykori jogászát.
Az Egymásért alapítvány munkatársai közé tartozott még Szilvásy Péter grafológus, aki Szilvásy György volt titokminiszter testvére. Szilvásy másik testvére, István is feltűnt a történetben, aki annak a BM Központi Kórháznak volt a főigazgatója, amellyel Földesi-Szabó László 2007. február 23-án hatmillió forintos megállapodást kötött.