Áldiplomák és bérvizsgák

Magyarországon is virágzik a diplomagyártás, és bizony egyre többen próbálkoznak sokévnyi tanulás helyett gyorsan, olcsón felsőfokú oklevélhez jutni. A hamis diplomát vásárlók azonban jobb, ha tudják: nemcsak a hamisító követ el bűncselekményt, hanem az is, aki használja az okmányt. Olyanok is akadnak, akik valódi diplomát szeretnének komoly erőfeszítések nélkül: ők bérvizsgázót alkalmaznak.

2011. 01. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évekig tartó tanulást, költségtérítéses képzés esetében pedig sokévi tandíjat igyekeznek megspórolni azok, akik a tisztességes utat elhagyva, vásárlás útján szeretnének diplomát szerezni maguknak. Első ránézésre nem is tűnik rossz üzletnek a diplomavásárlás, hiszen akár egy félévnyi költségtérítés áráért is jó minőségű diplomát lehet vásárolni a feketepiacon. A keresett árut sem nehéz megtalálni, hiszen a világhálón hemzsegnek az érettségi bizonyítványt, diplomát kínáló hirdetések.
Mielőtt azonban valaki hamis papírt vásárolna, érdemes végiggondolnia: amellett, hogy tanulás nélkül nem lesz meg a munkavégzéshez szükséges tudása, a lebukás veszélye és az ezzel járó stressz egész életén át elkíséri. Emellett ha kiderül, hogy valaki hamis papírokat használ, nemcsak a hamisító kerülhet börtönbe, de az is, aki visszaél az okmányokkal.
– A hamisítványok előállítói és terjesztői általában kevés információt közölnek, a lebukás veszélye miatt az elérhetőségként megadott e-mail címük rövid ideig él, és legtöbbször a hamisított oklevelek árát sem tüntetik fel.

*

„Az álokmányok tarifája a hamisítványok minőségétől és a felhasználás területétől függően általában
10 000 forinttól 200 000 forintig terjed” – mondta el az üggyel kapcsolatban az Eduline oktatási hírportálnak Makula György, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője. Makula szerint például egy profi technikával előállított jogi vagy közgazdászdiploma sokkal többe kerül a feketepiacon, mint egy középiskolai vagy főiskolai végzettséget igazoló oklevél.
Az ORFK szóvivője a lapnak leszögezte: a hamis bizonyítványok megrendelésre készülnek, és általában komoly számítógépes ismerettel és háttérrel rendelkező hamisítók készítik őket. A külső borítóról könnyű utánzatot készíteni, maga az okmány azonban már nehezebben hamisítható. Az irodatechnikai eszközökkel kommersz papírra gyártott oklevelekről még a laikusok is könnyen megmondják, hogy nem eredetiek. A hamis papírok kiszűrése érdekében ezért érdemes az állásra jelentkezők bizonyítványait személyesen is ellenőrizni, hiszen az oklevelek a pályázat benyújtásakor általában csak fénymásolat vagy szkennelt kép formájában jutnak el a leendő munkáltatókhoz, úgy pedig nehéz észrevenni a csalást. Nyomdatechnikával már komolyabb utánzatok is előállíthatók, ám tökéletes hamisítvány nem létezik, a dokumentum sorszáma bármikor lebuktathatja a tulajdonost. Makula szerint a hamisítás gyanújának felmerülése esetén a bizonyítvány valódisága a kiállító tanintézmény archívumában ellenőrizhető, ha ugyanis egy iskola érettségit vagy diplomát bocsát ki, köteles nyilvántartani, hogy milyen sorszámon, kinek és mikor adta ki az okmányt. Aki pedig lebukik, közokirat-hamisításért és hamisítványnyal való visszaélésért akár három év börtönt is kaphat.
Olyanok is akadnak, akik valódi diplomára vágynak, ám a tanulást ők is szeretnék megúszni. Az említett hallgatók bérvizsgázókkal és hamis szakdolgozatokkal operálnak. Ez a módszer az előzőnél lényegesen költségesebb, hiszen minden félévi vizsgánál fizetni kell, ugyanakkor állítólag kisebb a lebukás veszélye. A Heves Online-nak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő „bérvizsgázó” állítása szerint első alkalommal heccből, egy barátja helyett vállalta a szociológiavizsgát, majd a sikeres akció után egyre több potenciális ügyfél jelentkezett. A fiatalember azt mondja: azért merte vállalni a rizikót, mert korábban megfigyelte, hogy ki lehet játszani a rendszert, a tanárok ugyanis nem ellenőrzik a vizsgázók személyazonosságát az írásbeli megméretéseken. Az első bérvizsga után az ismerősök elkezdték egymás között ajánlgatni a hallgatót, aki azóta állítása szerint több alkalommal helyettesített másokat például pszichológia-, filozófia-, közgazdaságtan-vizsgán. Alkalmanként 5000-10 000 forintot kapott, de némelyik tárgyért ennek a dupláját is megadták. A bérvizsgázó állítása szerint jó pár egyetemen és főiskolán vizsgázott már helyettesként, és még sohasem bukott le.
Érvelhetnénk a tisztességgel meg a becsülettel amellett, hogy a fiatalok válasszák a nehezebb, de egyenes utat a diplomaszerzéshez, de mindez igencsak furcsán hangzana annak fényében, hogy az interneten ma legálisan működhet olyan oldal, amelyiken jó pénzért – állítólag – tanárok oldják meg a gyerekek házi feladatát. A Vanhazid.hu honlapot az oldalon megadott adatok szerint egy fővárosi székhelyű cég, a BPTSZ Bt. üzemelteti. A társaság az oldalra látogatóknak azt ajánlja, hogy a házi feladattal küszködők vásároljanak nála kódot (1, illetve 2 alkalomra szóló kódot SMS-ben, vagy 5-10- 15 alkalomra szóló bérletet) a házi feladat megoldásához, majd lépjenek be a chatre, ahol virtuális sorban állás után egy tanár nyújt segítséget nekik. „Ha akarod, a tanár elmagyarázza a feladatot, ha nem, csak megoldja helyetted” – áll a honlapon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.