Botrányok után rend és fegyelem

Középiskolai felvételi botránnyal kezdődött, majd a párthű káderek bebetonozásával folytatódott az idei esztendő a közoktatásban. A kormányváltás valódi változást hozott: visszaállították a buktatás és az osztályozás lehetőségét, szankcionálják az iskolakerülést, és akár börtönnel sújtják a tanárverést. A jövő év újabb komoly változásokat hozhat.

Készül a NAT. Fél éven belül nyilvánosságra kerülhet az új Nemzeti alaptanterv (NAT), az egyeztetések már megkezdődtek – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Magyar Hírlapnak. Az államtitkár leszögezte: vissza kell térni az 1995-ös alapkoncepcióhoz, a tantervnek meg kell határoznia azokat a műveltségtartalmakat, amelyeket kötelezően átadandónak tekintenek. Jelenleg még a kerettantervek sem kötelezők, csak a helyi tantervek, amelyeket viszont minden iskola szabadon állíthat össze. Az államtitkár ugyanakkor fontosnak tartja, hogy megmaradjon az intézmények önállósága is. „Kerettanterveket rendelünk az alaptanterv mellé, amely nem tölti ki teljes mértékben a tanítási évet, tíz-tizenöt százaléknyi lehetőséget ad az iskoláknak, hogy saját elképzeléseik szerint kiegészítsék azt” – szögezte le az államtitkár. (MN)

Az előző évekhez hasonlóan idén is botránnyal indult a még Hiller István szocialista oktatási miniszter irányítása alatt kezdődött év. Amint arról lapunk elsőként beszámolt, a szülők és a diákok szerint felháborítóan nehéz volt a hagyományos, négy évfolyamos gimnáziumok központi matematikafelvételi feladatsora, ugyanakkor „primitíven” könnyű a magyar gimnáziumi felvételi. A januári matematikavizsgán átlagosan egy perc jutott egy példára, amit ennyi idő alatt lehetetlen volt megoldani, miközben több feladat olyan nehéz volt, amilyet csak matematikaversenyeken szoktak adni. A felvételin több mint hatvanezer diák továbbtanulása múlt. Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke – egyben a budai Városmajori Gimnázium igazgatója – lapunknak akkor úgy nyilatkozott: a náluk központi vizsgát író gyerekek a tavalyinál 15-20 százalékkal rosszabb teljesítményt értek el a felvételin. Az akkor még ellenzéki Fidesz azt követelte Arató Gergelytől, az oktatási tárca szocialista politikai államtitkárától, hozza nyilvánosságra azok névsorát, munkahelyét és a tanári pályán eltöltött éveinek számát, akik összeállították a feladatsorokat. A tárca nem tett eleget a kérésnek, és méltányosságot sem gyakorolt a gyerekekkel szemben.

Pártkatonák bebetonozása
A tavasz a pártkatonák bebetonozásával telt a Szalay utcában. Hiller márciusban nevezte ki öt évre az oktatási tárca háttérintézményének, az Educatio Kht.-nek a vezetőjévé az egykori operatív tiszt Visnyei Csabát. A választások közeledtével a szocialisták átvertek egy olyan törvénymódosítást, amelynek köszönhetően több száz főosztályvezetőt és intézményvezetőt neveztek ki a szocialista kormányzati cikluson évekkel túlnyúlóan. Hiller tárcájánál húsz minisztériumi főosztályvezető és csaknem ötven intézményvezető szerződése volt hasonló. A kormányváltás után sorra hullottak ki a csontvázak a szekrényből. Kiderült, hogy Hiller vezetése alatt az oktatási és kulturális tárca több száz ciklusán túlnyúló szerződést kötött, amelyeknek fizetési kötelezettsége részben vagy egészben már az új tárcavezetőt terheli. Megtudtuk azt is, hogy a volt miniszter saját „udvari” fotóst tartott, és négy hónap alatt 5,5 milliót költött reprezentációra, jórészt kávéra és süteményre.
Egy, még Hiller István által rendelt, ám csak ősszel nyilvánosságra került kutatásból kiderült: a közoktatási integrációra elköltött milliárdok ellenére az elmúlt öt évben drasztikusan, 34 százalékkal nőtt a cigány többségű iskolák száma, és nem javultak számottevően a roma gyerekek továbbtanulási mutatói sem, vagyis nőtt a cigány gyerekek iskolai szegregációja. A kutatók kiemelték: bár az oktatási kormányzatok 2004 és 2009 között többféle jogszabállyal és jelentős beruházással igyekeztek megvalósítani a cigány gyerekek integrációját, ez mégsem sikerült. Ennek egyik fő oka nem a cigány lakosság és az iskolafenntartók ellenállása. Az eredmények fényében úgy tűnik, az integrálás erőszakos, jogszabályokkal való kikényszerítése nem járható út, sőt, az előző oktatási kormányzatok céljukkal éppen ellentétes hatást értek el.

Új kormány, nagy változások
Az új kormány hivatalba lépése felkavarta az állóvizet az oktatásban. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár már a nyári szünet alatt jelentős változásokat vitt véghez. Javaslatára a parlament elfogadta azt a közoktatási törvénymódosító csomagot, amelynek értelmében szeptembertől lehet buktatni az általános iskolák alsó tagozataiban. A szülő a jövőben nem emelhet vétót a döntés ellen. Visszaállították az osztályozás lehetőségét is, szintén a második évfolyam végétől. Az iskolák maguk döntik el, hogy az utóbbi években használt szöveges értékelést vagy a hagyományos módszert használják-e. Emlékezetes: Magyar Bálint, szabad demokrata oktatási miniszter volt az, aki a gyerekek frusztráltságára hivatkozva betiltotta a buktatást és az osztályozást. Az intézkedés következményeként a gyermekek egy része úgy jutott el felső tagozatig, hogy sem írni, sem olvasni nem tanult meg rendesen.
A polgári kormány azonnal fellépett az iskolai erőszak ellen. A büntető törvénykönyv módosításával kiemelt büntetéssel sújtják azokat, akik közfeladatot ellátó pedagógus, munkájukat közvetlenül segítő alkalmazott ellen lépnek fel brutálisan. A tanárok támadói tettük súlyosságától függően akár tízéves szabadságvesztéssel is sújthatók. Szankcionálták az iskolakerülést is: az iskolába járáshoz kötötték a gyermekek után járó iskoláztatási támogatás (az eddigi családi pótlék) kifizetését. Ha egy gyermek igazolatlan hiányzása eléri az ötven órát, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét, és fél évre felfüggeszti a kifizetést. A gyerek viszont – egy gondnok közreműködésével – természetbeni juttatás formájában hozzájut a szükséges dolgokhoz. Ősszel Pokorni Zoltán fideszes képviselő előterjesztésére elfogadták azt a határozatot is, amely iskolai emléknappá nyilvánítja a trianoni békediktátum évfordulóját, és előírja, hogy minden magyar gyerek legalább egyszer jusson el államilag támogatott osztálykirándulás keretében elszakított magyar területre.
Szeptemberben kiderült, az iskolák még mindig nyögik a szocialisták keserű örökségét: 1200-zal kevesebb pedagógus kezdhette meg az új tanévet, mint egy évvel korábban. Az elbocsátások és az iskolabezárások oka a Bajnai Gordon szocialista kormányfő nevéhez kötődő megszorítócsomag volt, amely tanév közben, idén januártól csökkentette az iskolák támogatását. Decemberben az új oktatásirányítás nyilvánosságra hozta a tavalyi Pisa-felmérés eredményeit. Eszerint az elmúlt kilenc évben jelentősen javult a 15 éves magyar gyerekek szövegértése, matematikából azonban nem sikerült előrelépni. Ezzel a teljesítménnyel a magyar diákok a 34 ország részvételével zajlott felmérésben a szövegértésből és természettudományból a középmezőnyben, matematikából a mezőny második felében végeztek. Az oktatási államtitkárság a szövegértés jelentős javulását azzal magyarázza, hogy Magyarországon 6,3 százalékkal nőtt azon tanulóknak aránya, akik szépirodalmat olvasnak, és 40 százalékkal emelkedett az újságolvasó diákok aránya. Aggasztó ugyanakkor, hogy a magyar tanulók eredményét családi hátterük még mindig erősebben befolyásolja, mint a legtöbb országban.

Ingyenes tankönyvek, újranyíló kis iskolák
Az utolsó két hónapban a készülő új közoktatási törvény volt a legfontosabb a téma. Az oktatásirányítás december elején nyilvánosságra hozta a tervezet koncepcióját, amelynek társadalmi vitája év végén zárul. A tervezet szerint ingyenessé tennék a tankönyveket minden általános iskolás számára. Újranyitna a kis iskolák egy része, és óvodák is működnek majd a kistelepüléseken. Ott, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyerek él, s szüleik erre igényt tartanak, legalább egy óvodai csoportot vagy összevont bölcsődei-óvodai csoportot kötelező lesz működtetni. Hasonló feltételek vonatkoznak az iskolákra is: minden településnek, ahol ezt legalább nyolc iskoláskorú gyermek családja igényli, kötelező lesz alsó tagozatot működtető tagiskolát üzemeltetni.
Változik az iskolai tankötelezettség, 18 helyett 17 éves korig köteleznének tanulásra. A leszakadt gyerekeket az általános előtt előkészítő osztályokban zárkóztatnák fel. Változik az érettségi rendszer: hatodik tárgyként, az eddigi vizsgatárgyakon felül kötelező lesz egy természettudományos tárgyból is érettségizni. A vizsga feltétele lesz annak igazolása, hogy a tanuló hatvan óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett. Mindez 2014-től lépne életbe.
A koncepció szerint tartós és súlyos fegyelmi vétség esetén eltilthatnák a tanév folytatásától, illetve kiemelhetnék az iskolából a brutális gyerekeket. A jelenleg hatályos jogszabály a tanköteles gyerekek esetében nem enged ilyen szankciót, velük szemben legfeljebb másik iskolába való átirányítást lehet alkalmazni, azt is csak abban az esetben, ha a régi intézmény vezetője talál a gyereknek befogadó intézményt.