Csökkentenék az érettségi tárgyak számát

Tiltakozik a kötelező érettségi tárgyak számának növelése, a szóbeli felvételi vizsga lehetővé tétele és a tankötelezettség felső határának növelése ellen a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE). A szülők ugyanakkor támogatják a két tárgyból tett emelt szintű érettségi felvételi követelménnyé tételét, és üdvözlik az ingyenes tankönyvellátásra vonatkozó terveket is.

Nem ért egyet a kötelező érettségi tárgyak számának tervezett növelésével a MSZOE. Keszei Sándor, az érdekvédelmi szervezet elnöke lapunknak kijelentette: az iskolák képtelenek felkészíteni a gyerekeket megfelelően hat vizsgatárgyból, erre se idő, se anyagi fedezet nincs. Állítása szerint az érettségi tárgyak számának növelése ahhoz vezetne, hogy még több szülő lenne kénytelen több ezer forintos különórákra, illetve horribilis öszszegű érettségi-előkészítő tanfolyamokra járatni a gyerekét. A szülők szerint a tervekkel ellentétben csökkenteni kellene a kötelező érettségi tárgyak számát a jelenlegi ötről háromra. Az elképzelés szerint mindhárom tárgy szabadon választható lenne aszerint, hogy a gyerek hova felvételizik és az adott képzéseken milyen tárgyakból követelmény az emelt szintű vizsga. Ismert: az oktatási kormányzat által nyilvánosságra hozott új közoktatási törvény koncepciója az eddigi vizsgatárgyakon kívül kötelezővé tenné a diákok számára a természettudományos érettségit is. A tanulók választhatnának, hogy kémiából, fizikából vagy biológiából maturálnak-e. A humán tagozatosok számára lehetőség lenne egy komplex természettudományos vizsga letételére is.
A szülők tiltakoznak a szóbeli egyetemi felvételi vizsga visszaállítása ellen is, szerintük ugyanis azzal újra visszakerülne a felsőoktatásba a korrupció és a protekció. Szerintük a szubjektív pontozással lehetőség nyílik arra, hogy ne a legjobb teljesítményt nyújtó diák, hanem „rokonok, ismerősök gyereke” kerüljön be az iskolába.
Keszei Sándor szerint különösen aggályos a koncepciónak az az eleme, amely leszállítaná a tankötelezettség felső határát 18-ról 17 évre. Az érdekvédő leszögezte: ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az iskolák a tizenhetedik születésnapjukon minden következmény nélkül eltávolíthatják majd a problémás gyerekeket. Ennek következtében ezrével morzsolódnának le az oktatási intézményekből a nehezen kezelhető gyerekek mindenféle iskolai végzettség megszerzése nélkül, a szakmával nem rendelkező, munka nélküli fiatalok eltartása pedig sokba fog kerülni az államnak. A szülők ezért azt kérik Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkártól, hogy törölje a tervezetből a tankötelezettség felső határának csökkentésére vonatkozó részt. Keszei Sándor emlékeztetett: a tankötelezettség felső határának 18 évre emeléséért korábban 12 évig küzdöttek a szakmai szervezetek. A szülők ugyanakkor óriási eredménynek tartják, hogy a közoktatási törvény újra kötelező kerettanterveket ír elő az iskolák számára az iskolatípusok közötti átjárhatóság biztosítása érdekében, és üdvözlik az általános iskolai tankönyv ingyenessé tételére irányuló terveket is. Egyetértenek a felsőoktatási törvény tervezetének azon elemével is, amely két kötelező emelt szintű vizsgát írna elő a felsőoktatásba felvételizők számára, szerintük ugyanis ez javítaná a minőséget és a pluszpontok kiiktatásával egységesebbé és igazságosabbá tenné a felvételi rendszert.