Egészen megdöbbentő adatok derülnek ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogy mennyiben akadályozza hazánkban a férfiak és a nők munkavállalását a gyereknevelés, valamint a szülő vagy más hozzátartozó gondozása. A Munkavégzés és családi kötöttségek címet viselő elemzés nemcsak a problémákra világít rá, de az okokat is megpróbálja feltárni, hogy a döntéshozók számára világos képet adhasson a jelenlegi helyzetről.
Ma hazánkban elsöprő többségben a nők vállalják a gyerekneveléssel járó kötelezettségeket, így a gyermekes családokból a gyengébbik nem tagjai kerülnek nehezebb helyzetbe a munkaerőpiacon. Míg a 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő férfiaknak csupán 2 százalékát akadályozza a munkavállalásban a gyermeknevelés, addig ez a gyermekes anyák 32 százalékára igaz.
Az adatok szerint 2010 második negyedévében a 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők 15,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a gyermekvállalás miatt nem tud munkába állni, további 14,9 százalék pedig arról számolt be, hogy a gyerek miatt egyelőre – saját döntése alapján – nem helyezkedett el. A gyermekes anyák további 22,3 százaléka mondta azt, hogy más ok miatt nem dolgozik. Összegezve tehát, a 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő magyar nők 53 százaléka valamilyen okból nem dolgozik, mintegy 30 százalékuk pedig ezt a gyermekvállalásra vezeti vissza.
Az elemzés megállapította azt is, hogy nagy az összefüggés a gyermekes anyák munkába állása és iskolai végzettségük között. Míg a 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő diplomás anyák 60 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, addig ugyanez az arány az alapfokú végzettségű anyák esetében még a 25 százalékot sem éri el. A szakiskolát végzettek esetében 46,8 százalék, az érettségizetteknél pedig 55 százalék a teljes munkaidőben dolgozók aránya.
Az okok vizsgálata során kiderült, hogy a legnagyobb gondot a községekben jelenti az óvoda, bölcsőde hiánya. A községben lakó gyermekes anyák hatvan százaléka ezt jelölte meg mint a munkavállalás legfőbb akadályát. A második legtöbbször említett akadály az intézményi ellátás magas költsége, amelyet legnagyobb arányban a fővárosi anyák említettek. (Budapesten egy-egy magánóvodában vagy -bölcsődében akár 100 ezer forintnál is többet elkérhetnek egy gyermek havi ellátásáért.)
Az elemzés rámutat arra is, hogy mintegy 163 ezer olyan anya van, aki a gyermeknevelés miatt nem dolgozik, ám anyasági ellátás már nem jár neki, vagyis egy-, illetve kétgyermekes család esetén már mindegyik gyermek betöltötte a harmadik életévét, nagycsalád esetén pedig a legkisebb gyerek is elmúlt nyolcéves. A diplomás nők többsége már a gyermek 1,5-2 éves korában munkába tudna állni, ha rendelkezésre állna a településen bölcsőde.
A felmérés egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy a nyolcévesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák 20 százaléka olyan családban él, ahol sem az anya, sem férje vagy élettársa nem dolgozik, vagyis csak társadalombiztosításból származó, szociális típusú jövedelmük van, azaz a családtámogatási juttatások (családi pótlék, gyermeknevelési támogatás) számukra meghatározók.
Az elemzés kitér arra is, hogy ma már nemcsak a gyereknevelés, hanem – elöregedett társadalmakra jellemzően – az idősgondozás is sokakat akadályoz a munkában. Ez különösen azokra a társadalmakra jellemező, ahol az idősek többségének anyagi helyzete nem teszi lehetővé a megfelelő öngondoskodás biztosítását. Az adatok szerint ma a 15–64 évesek 5,6 százaléka gondoz 14 évesnél idősebb beteg vagy fogyatékkal élő személyt. A szülőjét vagy más hozzátartozóját gondozók 15,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy emiatt nem tud dolgozni. A munkavállalásban akadályozottak között háromszor nagyobb arányban szerepeltek az alapfokú végzettséggel rendelkezők, mint a diplomások. Az elemzés megállapítása szerint a gyermekintézmények mennyiségi és minőségi fejlesztése mintegy 50-100 ezer, jellemzően iskolázottabb nő számára teremthetné meg a munkavállalás elvi lehetőségét. A gyermekekről történő intézményesített gondoskodást főként a községekben kellene fejleszteni. Az idősgondozás, illetve a tartósan beteg családtagok ellátási kötelezettsége körülbelül 57 ezer főt akadályozott a munkavállalásban. Többségük olyan középkorú vagy idősebb nő, akik egy része – alacsony iskolai végzettsége miatt – eleve kevés eséllyel indulna neki az álláskeresésnek.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
