EP: liberális támadás az új alaptörvény ellen

Az új alaptörvény rendelkezhet a helyi népszavazásokhoz való jogról, rögzítheti azt is, hogy Magyarországra tilos szemetet importálni, valamint kikötheti a szennyező fizet elvet is. A tervezethez benyújtott kapcsolódó módosító indítványok ismertetésén túl Kósa Lajos (Fidesz) elmondta: az új alkotmányra nem kell felesküdniük azoknak, akik jelenlegi hivataluk ellátása kezdetén már fogadalmat tettek a hatályos alaptörvényre. Az Európai Parlament liberálisai tegnap a készülő magyar alkotmányt támadták.

Újabb kifogás. A médiahatóság létezése alapvető fontosságú a világ minden országában, de olyan független intézménynek kell lennie, amelynek tagjait a parlament választja meg, és amelyben minden párt és a sajtószervezetek is képviseltethetik magukat a pluralitás érdekében – mondta a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Frank La Rue, az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevője. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár viszont jelezte: nincs szükség arra, hogy a törvényt módosítsák, a magyar jogrendszer minden garanciát tartalmaz, amely a média pluralizmusát biztosítja.

Miként lehet Kínát és Magyarországot megkülönböztetni, ha a magyar alkotmánytervezetben olyan aggasztó részek vannak, mint a kiskorúaknak adandó szavazati jog, az abortusz, az azonos neműek házasságának tilalma és az irredentizmus? – kérdezte az Európai Parlamentben Guy Verhofstadt, a liberális frakció belga vezére. A politikus – aki a vezető francia napilap szerint még miniszterelnökként kirekesztéssel fenyegette meg az újságírókat, ha nem tetszése szerint írnak cikkeket – az Alkotmánybíróság függetlenségének csorbítása miatt is kifogást emelt. A holland Sophie In’t Veld, a liberálisok alvezére az emberi jogok helyzete miatt aggódott. Emlékezetes, In’t Veld volt az, aki az őt kellemetlen kérdésekkel zaklató újságírót azzal fenyegette, hogy kutyákat ereszt rájuk; tegnap egyébként a magyar médiatörvény miatt adott hangot aggodalmainak. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke viszont hangsúlyozta: az alkotmányozás nemzeti hatáskör.
Közben Kósa Lajos (Fidesz) budapesti sajtótájékoztatóján ismertette az alaptörvény-tervezethez benyújtott kapcsolódó módosító indítványokat. A megye-vármegye elnevezésről szóló vitában a megye használata mellett döntött a Fidesz és a KDNP, és mint ahogyan már tudni lehetett, az ön- és tulajdonvédelem is helyet kap az új alaptörvényben – közölte. Az Alkotmánybíróság hatásköre kapcsán jelezte: egy módosítás lehetővé teszi, hogy a testület jogerőre emelkedett bírósági ítéleteket vizsgálhasson. Az AB teljes jogkörének visszaállításáig a Költségvetési Tanács ellenőrzi, hogy az államadósság szintje csökkenő tendenciát mutat-e. Kósa szerint nagy vita várható a Fideszben arról a Lázár-féle javaslatról, amely a bírák szolgálati jogviszonyának fennállását legfeljebb az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig engedélyezné. Ez az elképzelés tegnap elbukott az alkotmányügyi bizottságban. A testület elutasította a független Szili Katalin 21 pontos javaslatcsomagját is, amire a képviselő úgy reagált, el kell gondolkozni azon, így támogatható-e a javaslat.