Két alkalommal kapott lehetőséget az MSZP és jogelődje arra, hogy az országot tönkretegye. Mindkét kihívást sikeresen teljesítette. Az egyiknek a II. világháború után gyürkőzött neki. Horthy Miklós kormányzóságának végén a magyar és az osztrák életszínvonal között mintegy 30 százalék volt a különbség, az osztrákok javára. Hogy ez mekkorára nőtt néhány évtized alatt, arról képet alkothatott bárki, aki például egy Vas megyei és egy burgenlandi nyugdíjas életszínvonalát összehasonlította 1989-ben.
A tönkretételre a második esélyt az MSZP 2002-ben kapta. Hogy mit tett e téren, arra fényt vet, ha összevetjük a magyar és a szlovák gazdaság alakulását 2002 és 2010 között. Ahogyan a 2002-es évet „fideszes”, úgy a 2010-es, szintén a választás miatt megosztott évet „szocialistának” tekintjük, figyelemmel a gazdaság tehetetlenségére.
Az összehasonlításra a jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb adatok szolgálnak. Vagyis ahol az adatsor 2009-ig tart, ott 2010-re a forrásként megjelölt intézmény még nem hozta nyilvánosságra a tavalyi adatokat.
Elsőként hasonlítsuk össze az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) alakulását vásárlóerő alapon. Az EU 27 országának átlaga a 100 százalék. Az adatok forrása az alábbi táblázatokban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Év Magyarország Szlovákia
2002 59 54
2003 62 55
2004 63 57
2005 63 60
2006 63 63
2007 62 68
2008 64 72
2009 65 73
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 2002-ben, azaz a jobbközép kormány leszavazásának évében az egy főre jutó GDP 5 százalékponttal állt közelebb az uniós átlaghoz, mint Szlovákiában. Ma Szlovákia áll ehhez a szinthez közelebb 8 százalékkal, azaz összesen 13 százalékpontot nyert velünk szemben a szocialisták évei alatt. Figyelembe véve Szlovákia és Magyarország gazdaságának tavalyi alakulását, az arány tovább tolódott el északi szomszédunk javára.
A GDP valós növekedési üteme az alábbi szerint alakult évente az előző évhez képest az említett időszakban:
Év Magyarország Szlovákia
2002 4,1 4,6
2003 4,0 4,8
2004 4,5 5,1
2005 3,2 6,7
2006 3,6 8,5
2007 0,8 10,5
2008 0,8 5,8
2009 –6,7 –4,8
2010 1,2 4,0
Látható, hogy a globális válság a szlovákhoz képest már egy vérét vesztett magyar gazdaságot sújtotta úgy, hogy az – strukturális hibái miatt – képtelen volt a kilábalási korszakban rugalmasan talpára ugrani.
A bruttó államadósság alakulása a két országban millió euróban számolva, a GDP százalékában kifejezve:
Év Magyarország Szlovákia
2002 55,6 43,4
2003 58,3 42,4
2004 59,1 41,5
2005 61,8 34,2
2006 65,7 30,5
2007 66,1 29,6
2008 72,3 27,8
2009 78,4 35,4
A táblázatban nem szereplő 2010. évben a magyar államadósság már 82 százalékra emelkedett. Látható, hogy míg 2002-ben bruttó államadósságunk nem sokkal volt magasabb a szlováknál, 2009-re több mint kétszerese lett.
A munkanélküliség alakulása, százalékos arányban kifejezve:
Év Magyarország Szlovákia
2002 5,8 18,7
2003 5,9 17,6
2004 6,1 18,2
2005 7,2 16,3
2006 7,5 13,4
2007 7,4 11,1
2008 7,8 9,5
2009 10,0 12,0
2010 11,2 14,4
A szocialista–liberális koalíció indulásakor a munkanélküliség Magyarországon nagyjából a harmada volt a szlovákiainak. 2010-re a különbség már csak mintegy 3 százalék lett. Végül nézzük a bruttó külső adósság növekedését, milliárd amerikai dollárban, a jelenlegi átváltási értéken. (Forrás: ENSZ Európai Gazdasági Bizottság.)
Év Magyarország Szlovákia
2002 40,4 13,2
2003 58,1 18,1
2004 81,6 23,8
2005 84,9 27,1
2006 132,2 32,2
2007 176,9 44,3
2008 223,0 52,5
2009 239,0 65,9
Mint látható, a tendencia e téren is rosszabbodó Magyarország kárára. Ami pedig Kovács László uniós biztosként lapunknak mottóként idézett válaszát illeti, a CIA, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség – hogy a szocialisták számára 1990 tavaszától kezdve megkérdőjelezhetetlen forrást idézzünk – 2007-es jelentése szerint 2006-ban Szlovákiában az egy főre jutó GDP 18200 dollár volt, Magyarországon 17600 dollár. Tavaly – ugyanezen forrás szerint – a szlovák 22000 dollárral szemben mi 19000 dollárt teljesítettünk.
A számok önmagukért beszélnek.
origo.hu
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet
