Magyarázkodásra kényszerül Gyurcsány

Több alkotmánykoncepció is készült Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban. Információink szerint az egyik utolsó változatban rendelkeztek volna az ügyészség kormány alá rendeléséről (ezt a tervet egyébként nyilvánosan a szocialisták határozottan elutasítják), és a nemesi vármegyerendszerben használatos törvényszék kifejezés alaptörvénybe emeléséről. Gyurcsány elismerte, tudott a nem nyilvános alkotmányozási munkáról, azt állítja azonban: annak eredményét sem ő, sem más akkori vezető politikus nem ismerte.

Szemfényvesztés, blöff, lufi.
Schiffer András (LMP): Az MSZP-s alkotmánytervezet olyannyira meg van csinálva, hogy egyértelműen látszik, politikai utasításra készült és politikusok részvétele nélkül nem jöhetett volna létre. Vicces, hogy Gyurcsány Ferenc, és az MSZP most ennek az ellenkezőjét akarja elhitetni. A bukott miniszterelnök Őszödhöz hasonlóan szemfényvesztéssel próbálkozik, és több dologban hazudik. Az MSZP és a Fidesz álláspontját is az befolyásolja, ellenzékben vagy kormányon vannak-e. A koncepciónak vannak pozitív elemei, de például a népszavazás intézményét le akarták gyengíteni.

Balczó Zoltán (Jobbik): A most nyilvánosságra került alkotmánykoncepció csak egy újabb adalék az MSZP arculatához. Állandóan öszszevissza beszélnek, minden megszólalásukban önmagukkal kerülnek ellentmondásba, ezért nem is érdemes velük foglalkozni. A nyilvánosság kizárásával készült MSZP-s tervezet Szent Koronára való hivatkozása nyilvánvaló blöff.

Szájer József (Fidesz): A demokrácia elveivel és a nyilvánosság alapelvével ellentétes, hogy az MSZP azt gondolta, egy ilyen dokumentumot el lehet titkolni. Elítélendő, hogy az MSZP olyan pontokat is kritizált a kormány tervében, ami a saját koncepciójában is szerepel. Az MSZP súlyos alkotmányossági deficitben szenved. Eddigi állításaik egyszerűen porrá égtek. Bár ők voltak azok, akik azzal vádolták a Fideszt, hogy bebetonozzuk az alkotmányt és lehetetlenné tesszük a módosítást, ehhez képest elképzeléseikben pofátlan módon az áll, hogy alkotmányuk megváltoztatásához négyötödös többség kell.

Szanyi Tibor (MSZP): A rendszerváltozás óta a legkülönfélébb műhelyekben készülnek rész- és egész koncepciók az új alkotmányra, ez húszéves rutin. Még én is szoktam jegyzeteket készíteni a témában. A hét végi fejleményeket ennek alapján egy lufinak tartom. Az is természetes, hogy különböző minisztériumokban, különösen a stratégiai főosztályokon, készülnek a fióknak javaslatok és tervezetek, már csak azért is, hogy ha a kabinet hozzá kíván látni egy munkához, akkor ne a nulláról kelljen indulnia.

Boross Péter volt miniszterelnök: Az, hogy 2005–2006-ban is folyt alkotmányozási munka, azt bizonyítja, igenis van alkotmányozási kényszer. Nem értem azok érvelését, akik ennek ellenkezőjét állítják. Már a kilencvenes években is ez volt a helyzet, amikor többmázsányi irat keletkezett. Elképzelhető, hogy ezen iratokat is felhasználták, amikor az igazságügyi tárcánál kidolgozták a tervezetet. Különös, hogy miért nem álltak nyilvánosság elé a szöveggel, miután elkészítették azt.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Eszerint az MSZP számára is nyilvánvaló volt, az ideiglenes alkotmány helyett végleges alaptörvényre van szükség. Amint hallom, az MSZP tervezete több ponton egybeesett a most tárgyalt koncepcióval. Vélhetőleg azért nem tárták a nyilvánosság elé ezt a tervezetet, mert nem volt meg hozzá a kellő többségük. Most azonban megvan, és ha ez rendelkezésre áll, akkor meg kell ragadni a lehetőséget a végleges alkotmány elkészítéséhez.

Szombaton a Gyurcsány-kormány idején készült, 2006. június 21-i keltezésű alkotmánykoncepciót ismertettünk, amelyet azonban – miként megtudtuk – később néhány ponton átdolgozták. Egy június 29-én készült MSZP-s verzióban többek között szerepel az az elképzelés, hogy az ügyészséget a kormány alá kell rendelni. A szocialisták 2006-os ötlete azért is megdöbbentő, mivel alig egy hónappal a 2010-es országgyűlési választási győzelem után éppen ennek a tervével vádolták meg a Fidesz–KDNP alkotta kormányt. A balliberális lapok akkor folyamatosan arról írtak, hogy a kétharmados többség célja a független vádhatóság megszüntetése. Lendvai Ildikó – még a választások előtt, az MSZP elnökeként – arra figyelmeztetett, hogy az ügyészség „olyan fegyverré válhat, amelynek csöve a kormány kénye-kedve szerint hol az állampolgár, hol pedig az ellenség felé mutat”.
Törvényszékek
A június 29-i hármas számú alkotmánytervezetben az igazságszolgáltatásról szóló fejezetben már megjelenik a törvényszék fogalma is. A törvényszék felbukkanása azért érdekes a szocialisták titkos tervezetében, mert egy olyan régi elnevezésre utal, amely a Fidesz– KDNP jelenlegi alaptörvény-tervezetében szereplő kúriával állítható párba, és amely 2011-ben szintén a szocialisták nemtetszését váltotta ki. Hiller István – akit szombaton az MSZP szociáldemokrata platformjának elnökévé választottak – éppen arról beszélt, hogy „Magyarországon a feudalizmus bűze terjed”. A politikus szerint a szociáldemokraták ellenfele a „feltámasztott középkor”, és az azt feltámasztó Fidesz-kormány, a vármegyék és főispánok világa. Ehhez képest az MSZP 2006-os alkotmánytervezetében éppen annak a megyei szintű igazságszolgáltatási rendszernek az elnevezése szerepel, amely a Szent István által alapított királyi vármegyék időszakára vezethető vissza, és amit később felváltottak a nemesi vármegyék, ahol a bíráskodás a törvényszékeken zajlott.
Úgy tudjuk, hogy a szocialisták titkos tervezetének módosított verziójában szerepel még az is, hogy „országgyűlési képviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester”. Ez az elképzelés egyébként megegyezik a Fidesz–KDNP jelenlegi tervével: a mostani kabinet az összeférhetetlenséget nem az új alaptörvényben, hanem a képviselők jogállásáról szóló törvényben rendezi majd. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten egy interjúban megerősítette: a 2014-től felálló kétszáz fős parlamentben nem ülhet 50-100 polgármester, mert akkor beszűkülne a politikai osztály. Az MSZP harmadik számú alkotmánykoncepciójában pontosították a népszavazásra, illetve a köztársasági elnök feladataira vonatkozó szabályokat – utóbbit két csoportba rendezték.
Hiteltelen, lényegtelen
Szijjártó Péter szerint az MSZP minden kritikája hiteltelen és egyben lényegtelen is az alkotmányozás folyamatában, miután kiderült, hogy „titokban ők is alkotmányt készítettek elő”. A miniszterelnök szóvivője szombaton azt mondta, hogy a szocialisták felfogása mélyen antidemokratikus, hiszen zárt ajtók mögött akarták előkészíteni az új alkotmányt. A politikus megjegyezte, az MSZP-vel szemben a kormány a lehető legszélesebb körű nemzeti konzultáció keretében minden magyarországi választópolgárt bevont az alkotmányozás folyamatába, így az új alaptörvény egy erős alaptörvény lesz.
Elismer, de tagad
Gyurcsány Ferenc elismerte: tudott róla, hogy az igazságügyi minisztérium szakértői 2005–2006-ban dolgoztak egy új alkotmány megalkotásán, a döntés-előkészítő anyagot azonban már sem ő, sem a kormánypártok – így az MSZP és az SZDSZ vezetése –, sem a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinet munkatársai nem ismerték (a lapunk birtokában lévő dokumentum szerint az úgynevezett „pilisszentkereszti egyeztetés” eredményeként kerülhetett bele a preambulumba a „köztársasági eszmére” való utalás, amely Gyurcsány Ferenc egyik állandó hivatkozási alapja).
A volt miniszterelnök Facebook-oldalán 35 pontban igyekszik cáfolni, hogy kormányzása idején alkotmányozni akartak. Szerinte ezt bizonyítja, hogy az akkori jogalkotási programban nem volt benne az új alkotmány megalkotása (a jogalkotási program nyilvános, az alkotmánytervezés ezzel szemben még Gyurcsány szerint is titokban, állítólag vezető politikusok tudta nélkül zajlott). Úgy vélte, helyes, ha egy jól működő kormány folyamatosan dolgozik a hatályos jogszabályok szükséges megújításán. Ehhez képest pár ponttal később a volt miniszterelnök saját kérdésére kijelentette: a kormány soha nem találkozott a szakértői anyaggal. Majd azt részletezte, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem is tett kísérletet arra, hogy a szakértői javaslatból hivatalos kormányzati anyag legyen.
Az alkotmányozásnak 2006-ban szerinte az volt az indoka, hogy az 1989-es alkotmány elfogadása után tagjai lettünk a NATO-nak és az EU-nak, a kilencvenes évek közepén, Horn Gyula kormányzásakor kezdeményezett alkotmányozási kísérlet pedig kudarcba fulladt. Azzal kapcsolatban, hogy titkos volt-e a szaktárcánál készített 75 oldalas szöveg, a volt miniszterelnök így nyilatkozik: „szőrszálhasogatásnak tűnik, de akkor is ki kell mondani: ami nem nyilvános, az nem feltétlenül titkos. Titkos az, amit államtitokká vagy szolgálati titokká minősítenek.” Gyurcsány Ferenc összességében kijelentette, az öt évvel ezelőtti javaslat „lényegét illetően” vállalható. Hangsúlyozza, a Szent Koronára kizárólag, mint a történelmi hagyomány részére utalnak, és nem élő jogforrásként, mint a Fidesz tervezetében. A politikus kiemelte, az alkotmánytervezet esetleges elfogadását négyötödös többséghez kötötték volna úgy, hogy fél év elteltével kétszer is szavazni kellett volna róla.
Kisstílű kampányfogás
Gyurcsány kisstílű, fantáziaszegény, szerencsétlen kommunikációs és kampányfogásnak tartja, hogy ezen dokumentum alapján kívánja hitelteleníteni a kabinet az ellenzéki kritikákat, amelyeket a Fidesz és a KDNP alkotmányozása kapcsán fogalmaztak meg. – Azt hiszitek, hogy ezzel megússzátok? – tette fel a kérdést az MSZP-s politikus, aki szerint a kormánypárti politikusok magukról sokat, Magyarországról meg csak ócskaságokat gondolnak. Kijelentette: „Mi demokraták vagyunk, Orbán begőzölt önkényúr. Ez a különbség.”
Véleménykülönbség
Gyurcsány Ferenc blogjában szólt arról is, hogy 2006-ban sem volt, és most sincs alkotmányozási kényszer. Vastagh Pál, a Horn-kormány igazságügyi minisztere azonban a Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette, az alkotmányozási szándék szakmailag és politikailag is indokolt, hiszen tizenöt éve a szakemberek egyetértenek abban, hogy végleges alkotmányt kell elfogadnia a törvényhozásnak. – Az a politikai erő, amelynek ehhez megvan a parlamenti többsége, joggal formál igényt rá, hogy ezt elvégezze – mondta. A minisztersége idején zajló alkotmányozási folyamatról elmondta: azokat a területeket kívánták szabályozni, amelyek jelenleg is napirenden vannak. – Foglalkozni kívántunk a közigazgatással, az önkormányzatokkal és terjedelmes fejezet szólt volna a közpénzügyekről – részletezte az akkori menetrendet Vastagh Pál.
Az MSZP nem ismeri, és nem tárgyalta azt az alkotmánytervezetet, amely a szombati Magyar Nemzetben jelent meg – reagált Török Zsolt lapunk cikkére szombaton. A szocialisták szóvivője hangsúlyozta, az MSZP elvi politikát folytat és elfogadhatatlannak tartja a Fidesz alkotmányozási stílusát. Hozzátette: a nagyobbik kormánypárt ezzel akarja elterelni a figyelmet arról, hogy az emberek rosszabbul élnek, csökkennek a bérek, növekednek az árak. Lendvai Ildikó volt pártelnök sem ismerte a szóban forgó anyagot, közölte, azt az MSZP-frakció nem tárgyalta.