Jelentősen csökkenthető lenne a szakképzés finanszírozási modelljének átalakításával a hazai strukturális munkanélküliség – derül ki az AAM Tanácsadó Zrt. elemzéséből. Saad Tamás üzletágvezető lapunknak leszögezte: számításaik szerint csak az építőiparban 120 ezer szakmunkás hiányzik, miközben más területeken óriási a túlkínálat. Vagyis a munkanélküliség jó része abból fakad, hogy az emberek jelentős részének nem piacképes a szakmája. Hozzátette: a Bajnai-kormány idején is jelezték, hogy nagy a baj, ám az előző kabinet nem sok mindent tett a helyzet rendezése érdekében
Saad szerint az aggasztó helyzet kialakulásában nagy szerepe van annak, hogy az iskolafenntartók nem arra törekedtek, hogy a legpiacképesebb szakmákat oktassák, hanem arra, hogy a képzés minél kevesebbe kerüljön. Hiába hiányzott tehát a piacról már évekkel ezelőtt is sok ezer villanyszerelő és kőműves, az iskolák körében mégsem lett népszerű egyik szakma sem, hiszen az építőipari szakmák oktatása a legdrágábbak közé tartozik. A helyzeten nem sokat javított a regionális fejlesztési és képzési bizottságok létrehozása sem, ugyanis ezek a testületek is sokszor lobbiérdekek, és nem szakmai érvek alapján döntöttek a régióban támogatott szakmai képzésekről.
Az elemzés szerint ugyanakkor nem elég összehangolni a képzéseket a munkaerő-piaci igényekkel, a cégeket is érdekeltté kell tenni a képzésben. Saad Tamás szerint a Széll Kálmán-tervben szereplő duális szakképzés kialakítása jó irány, de ez csak akkor valósítható meg, ha a kormány nemcsak a gyakorlati képzés feladatát adja át a vállalatoknak, hanem anyagi támogatást is biztosít ehhez.
– Azt javasoljuk, hogy a kormány – a költségek finanszírozására – a cégek által befizetett szakképzési hozzájárulást ossza szét azok között a vállalatok között, amelyek elvégzik majd a fiatalok gyakorlati képzését – mondta Saad. Az AAM közreműködésével a közelmúltban készített építőipari szakmunkaerő-állománnyal foglalkozó elemzésből egyébként kiderül, hogy az ebben a szférában működő csaknem 70 ezer, szakképzési hozzájárulást fizető vállalkozás közül mindössze egy-két tucat cég alkalmas arra, hogy minőségi gyakorlati képzést nyújtson a diákoknak. Az elemzők szerint az ilyen cégeket minősítési rendszer alapján szakképzésben részt vevő vállalkozásként kellene regisztrálni, és a velük való egyeztetéssel kialakítani egy új finanszírozási szerkezetet. Ismert: a kormány a Széll Kálmán-terv szerint duális szakképzési rendszert vezet be, amelynek lényege, hogy a gyakorlati oktatást nem az iskolák, hanem a cégek végzik majd.
A hazai szakemberek mellett az OECD is azt ajánlja a magyar kormánynak, hogy erősítse a szakképzést, és a képzéseket igazítsa a kereslethez. Ma ugyanis a képzési szerkezet nincs megfelelően összehangolva a munkaerő-piaci igényekkel. Az OECD legújabb, Út a növekedéshez címet viselő tanulmányának oktatási fejezetében a felsőoktatás finanszírozási gondjainak megoldására a tandíj bevezetését ajánlja. Emellett javasolja azt is, hogy a gyenge teljesítményt nyújtó felsőoktatási intézményeknek szabják a további állami támogatás feltételéül a gyors teljesítményjavulást. A diákhitelrendszer további fenntartását és a jövedelemfüggő törlesztési konstrukció továbbfejlesztését is szorgalmazzák.
A szervezet szerint a közoktatásban növelni kell a roma gyerekek számát az iskola előtti oktatásban. Hozzáteszik: a magyar gyerekeknek túl korán kell irányt választaniuk, ami aláássa a középiskolai oktatás sikerességét, ezért azt tanácsolják, toljuk minél későbbi életkorra a specializáció választását. Megjegyzik: Magyarországon nem megfelelő a tanárok egész életen át tartó képzése, ezért erősíteni kell a pedagógusképzést.
origo.hu
Továbbra sincsenek megnyugtató válaszok a Magyar Péter-féle Diákhitel szerződésekről
