Néhány napja számoltunk be a Zeneakadémia munkatársainak írt levele alapján arról, hogy súlyos megszorítócsomagot kénytelenek bevezetni. Mi vezetett idáig?
– A magyar állam évek óta alulfinanszírozza az intézmény működését. Folyamatosan csökkent a támogatásunk, hol ilyen, hol olyan indokkal. A zeneoktatás az egyik legdrágább képzési forma, egy növendéket olykor két tanár is oktat. Ebben a költségvetésben további tartalék nincs.
– A csődhelyzetre önmagában nem lehet magyarázat a kormány által elrendelt zárolás, hiszen a legtöbb egyetem nem kényszerül emiatt drasztikus megszorításokra.
– Rektortársaimtól ennek ellenkezőjét hallom. Mi is, mint sokan mások, az évek óta tartó alulfinanszírozás miatt hosszú ideje hiányt görgetünk magunk előtt. Az év végét már többször csak úgy éltük túl, hogy a fenntartó az utolsó pillanatban a segítségünkre sietett. Ennek ellenére ezt az évet 150 millió forintos megszorítással indítottuk. Ehhez jött még 228 millió forintos zárolás és a normatíva-visszafizetési kötelezettség.
– Jogtalanul igényeltek állami támogatást gyerekek után?
– A visszafizetési kötelezettség a Zeneakadémia gyakorlóiskolájában, a Bartók Béla Szakközépiskolában keletkezett. A kincstár az évek folyamán 15 fős osztályokat finanszírozott, és utólag döntöttek a 28 fős csoportlétszám mellett. Könnyű belátni, hogy szolfézst vagy zeneelméletet nem lehet 28 embernek egyszerre tanítani. A fenntartó tudott arról, hogy a csoport kisebb, mégis odaadta a pénzt, amit most visszakövetel. Mindez jogilag vitatható.
– A hiány, a zárolás és a visszafizetési kötelezettség együtt közel félmilliárd forintos mínuszt jelent.
– Nem lehet tovább várni a megszorításokkal, ezért a tanszékvezetőkkel egyetértésben a szenátus elé vittük a kérdést. A kidolgozott intézkedési tervvel megpróbáljuk a képzést úgy redukálni, hogy az továbbra is olyan színvonalú maradjon, amit a Liszt Ferenc nevét viselő akadémia vállalni tud.
– A megszorítócsomag egyik fő eleme, hogy heti 120 percről 90 percre csökkentik a főtárgy oktatási idejét. Egyes szakemberek szerint ez a lépés a képzés színvonalának jelentős csökkenéséhez vezet.
– Ideiglenes, vészelhárító intézkedésről van szó, amelyet 2012 februárjában felülvizsgálunk. Ma már szinte sehol a világon nem szánnak a főtárgyra heti 120 percet. A feladatcsökkentésre a Zeneakadémia büdzséjének túlnyomó részét képező személyi költségek mérséklése miatt van szükség.
– Ezek szerint lesznek elbocsátások?
– Nem tudunk mást tenni. Számításaink szerint mintegy 60 oktatói álláshelyre jutó bért kell megspórolnunk, ez körülbelül a teljes oktatói kar 20 százaléka. Ez nem azt jelenti, hogy 60 embert küldünk el ténylegesen. Ahol csak lehet, megpróbáljuk részmunkaidős foglalkoztatással, illetve óradíjas alkalmazással megoldani a helyzetet.
– A pénzt akkor is meg kell spórolni, ha kevesebb embert bocsátnak el, a jövedelemcsökkentés pedig még több embert érint.
– Igen, nagyjából 30 százalékkal csökkentjük a kötelezően ellátandó feladatokat, így természetesen az ezért járó bért is.
– A támogató területeken (nem oktató dolgozók) is hasonló leépítésre kell számítani?
– Igen, ugyanakkor ott bizonyos területeken fejleszteni is kell, mert feladatok vannak.
– A szakközépiskola esetében többek között a súlyosan alulfinanszírozott tanulók státusának megszüntetésével érnének el megtakarítást. A gyerekek egy részét nem oktatják tovább?
– Az iskola egy diák után csak akkor kap állami támogatást, ha a gyerek nemcsak a zenét, hanem a közismereti tárgyakat is nálunk tanulja. Egy kirívóan okos gyereknek nem mondhatom, hogy hozzánk járjon, és ne az ország egyik legjobb gimnáziumába, hiszen előre nem lehet tudni, hogy felveszik-e a zeneakadémiára, ahogy azt sem, hogy később zenész akar-e lenni. Ugyanez a helyzet a vidéki tehetségek esetében, akiket 15 évesen nem szívesen engednek szüleik a fővárosba költözni. Őket eddig ingyen tanítottuk. Az év végén azonban meg kell mondanunk ennek a 10-15 diáknak, hogy sajnáljuk, de nem tudjuk tovább tanítani őket.
– Miért nem szednek tőlük térítési díjat?
– Sem a szakközépiskolai oktatást, sem a zeneakadémiai képzést nem tudják megfizetni a magyar gyerekek. A Zeneakadémián egy képzés átlagos költségtérítése szemeszterenként 700-800 ezer forint. A külföldi diákok tandíjából sem igazán tudjuk növelni a bevételeinket, ugyanis több nyugat-európai zeneakadémián a nagyobb állami támogatás miatt csak 300-500 euró a tandíj, és jó néhány olyan német zeneakadémia van, ahol a külföldiek is térítésmentesen tanulhatnak. Így versenyképtelenek vagyunk.
– Így a magyar hallgatók is elvándorolhatnak.
– Szinte minden területen a tehetségek eltékozlása folyik. Sok millió forintért képezünk ki fiatalokat, akik aztán elmennek. El fogjuk veszíteni a legjobbjainkat.
– A tanároknak írt levelében elismeri, hogy a 150 millió forintos megszorítócsomag nem elegendő a túléléshez. Szükség van az ingatlanvagyon egy részének felélésre is.
– Van három lakásunk a Teréz körúton, amelyek üresen állnak, így eladhatók lennének. Ezenkívül a Semmelweis utcai oktatási épület értékesítése merült fel. Az eladásra azonban csak az állam hozzájárulásával kerülhet sor.
– Az oktatási épületük fölösleges lenne? Éppen most, amikor a Zeneakadémia albérletbe kényszerült?
– Azért szorultunk átmenetileg ingatlanbérlésre, mert egyszerre két épületünk renoválása, illetve építése folyik: a Liszt Ferenc téri főépületé, és a Wesselényi utcai épületünké. Utóbbi nyáron elkészül, oda be tudunk költözni.
– Az értékesítés nem elkótyavetyélése a vagyonnak?
– Ez kétségtelenül nagy kérdés, de ideiglenes egyensúlyhiány orvoslásáról van szó. Ha bajban a család, akkor értékesíti a családi ékszert. Megkerestük a kérdéssel az egyetem ingatlanvagyonát felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, amely megvizsgálja az ingatlanportfóliót, és dönt arról, hogy mi legyen a sorsa a használaton kívüli ingatlanjainknak.
– Több szakember szerint az egyetem vezetése is felelős a jelenlegi siralmas helyetért.
– Ezt visszautasítom. Kilenc éve vagyok a vezetésben, és gyakorlatilag 40 éve az akadémia az életem. Aki arról beszél, hogy a vezetés részéről bárki olyan dolgot művelne, amivel a Zeneakadémiát szándékosan megkurtítaná, az súlyos valótlanságot állít. Az egyetemnek nincs autója, sofőrje, kafetériajuttatás sem jár senkinek. Meg tudom mutatni a BKV-bérletemet, amivel naponta bejárok dolgozni.
– A szakemberek csak azt mondják, hogy bizonyos kérdésekben pénzügyileg rossz döntéseket hoztak. Ilyennek tartják például, hogy a tervezett felújítás miatt lassan nyolc hónapja kiköltöztek a főépületből egy drága bérleménybe, ám a renoválás azóta sem kezdődött el.
– Akik ezt mondják, azok nem látnak bele a folyamatokba. Tavaly januárban már olyan állapotban volt a projekt, hogy azt hittük, hamarosan megkezdődnek a munkálatok, ám később a tendert az irreálisan magas árajánlatok miatt eredménytelennek kellett nyilvánítani. Azóta az ajánlattévő cégekkel folytatunk tárgyalásokat az árak leszorítása érdekében, ennek már a legvégén járunk. Úgy tűnik, megérte a várakozás, ugyanis félmilliárd forintos nagyságrendű árcsökkentést sikerült kiharcolni.
– Miért nem várták meg a költözéssel a közbeszerzés végét?
– Egy ekkora intézményt ilyen infrastruktúrával – csak zongorából van 200 – nem lehet egy nap alatt átköltöztetni egyik helyről a másikra, ráadásul a költözésre a képzés folyamatossága miatt csak a nyár alkalmas.
– Így azonban rengeteg koncertbevételtől esnek el.
– Nem lehetett az utolsó pillanatig várni. A zenekarok másfél évvel korábban lefoglalják egy-egy fellépésre a koncerthelyszínt, nem adhattunk foglalásukra bizonytalan választ. Ezzel káoszba vittük volna a magyar zenei életet.
– Mennyiért bérlik azt az épületet, ahol átmenetileg működnek?
– Körülbelül havi 6 millió forintért. Mintegy 40 oktatási helyiségért és az öszszes irodáért fizetünk ennyit.
– Ha több oktatási épületük van, miért egyszerre zajlanak a munkálatok? Ha előbb a Wesselényi utcai beruházást végzik el, odaköltözhettek volna a főépület felújításának idejére, és nem kellett volna több száz milliót bérleti díjra költeni.
– Az eredeti terv szerint ez lett volna a menetrend. Ám a közbeszerzések elképesztő lassúsága és a bonyolultsága miatt egymásra csúszott a két projekt, így maradt az albérlet.
– A koncertbevételek kihúznák önöket a bajból?
– A teremkiadás segítene, bár ilyen szintű zárolás teljes mértékben akkor sem tudnánk kiegyenlíteni. A felújított nagyterem a világ egyik legjobb akusztikájú hangversenyterme, amit kiadhatunk majd, és magunk is koncertezhetünk benne, ráadásul a kisterem is jól hasznosítható. A felújítás befejezéséig azonban még előreláthatólag két év van hátra. Ezt kell túlélnünk valahogy. Épp 200 éve született alapítónk, Liszt Ferenc emléke is erre kötelez.
origo.hu
Orbán Viktor: Egymillió forint lehet az átlagjövedelem
