A homoszexuálisokat elutasítjuk, a romáktól félünk

A magyarok leginkább a homoszexuálisokat utasítják el, és a romáktól félnek a legjobban – derül ki az ELTE Társadalomtudományi Karának országos reprezentatív kutatásából. A saját nemükhöz vonzódókat inkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek tartják nem kívánatos személynek, a romák elutasítottsága azonban az idősebb, jómódú értelmiség körében a legerősebb.

Leginkább a homoszexuálisokat utasítják el a magyarok – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának kutatásából. A felmérés szerint a magyarok kétharmada nem fogadná el, hogy a hozzátartozója vagy közeli barátja homoszexuális legyen, sőt a megkérdezettek csaknem fele azt is nehezményezné, ha a szomszédjába homoszexuális költözne. Minden ötödik magyar azt is nehezményezi, ha Magyarországra látogatóba jön egy homoszexuális. A saját nemükhöz vonzódók mellett a romák elutasítottsága is magas. A megkérdezettek 58 százaléka nem szeretne közeli roma hozzátartozót, és minden második magyar elutasítja annak a lehetőségét, hogy közeli barátja roma legyen. Tíz magyarból négy szomszédnak sem fogadna el romát, míg minden negyedik ember munkatársként sem tolerálna ilyen kollégát. Nem ugyanaz a kör utasítja el ugyanakkor a romákat és homoszexuálisokat: minél idősebb, alacsonyabb iskolai végzettségű és kisebb településen lakik a megkérdezett, annál elutasítóbb a homoszexuálisokkal szemben, a romák elutasítása viszont annál erősebb, minél magasabb jövedelmű és iskolai végzettségű valaki.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy mennyire félnek az emberek bizonyos népcsoportoktól, szervezetektől. Az eredmények szerint csaknem kétszer annyi ember tart a cigányoktól (a megkérdezettek mintegy egyötöde), mint a Magyar Gárdától vagy az adóhatóságtól. A kutatók rámutatnak: minél magasabb egy háztartás jövedelme, és minél nagyobb településen él valaki, annál inkább érzi azt, hogy van mitől félnie.
Az eredmények szerint egyébként a megkérdezettek alig egyötödét érte már hátrányos megkülönböztetés élete során. A diszkrimináció indokaként leggyakrabban életkorukat és etnikai hovatartozásukat említették. A válaszolók több mint egyharmada hivatalban ért sérelemről számolt be, 29 százalékukat nyilvános helyen becsmérelték, minden negyedik megkérdezett szerint pedig őt vagy gyermekét az iskolában érte hátrányos megkülönböztetés. A diszkriminációt leggyakrabban a romák, illetve a szegények szenvedték el: előbbiek 43 százaléka, utóbbiak 29 százaléka számolt be ilyen esetről.
Kiderült az is, hogy a magyarok 90 százaléka túlbecsüli a romák arányát a népességben, minden negyedik ember úgy gondolja, hogy a cigányok aránya a negyven százalékot is meghaladja.