Átrajzolják a felsőoktatás térképét

A jelenlegi 29 helyett csupán 16 önálló állami felsőoktatási intézmény maradna fenn a felsőoktatási törvény koncepciójának legújabb változata szerint. Elveszítené önállóságát a győri Széchenyi István Egyetem és a Kaposvári Egyetem is. A legnagyobb meglepetés a Budapesti Corvinus Egyetem tervezett megszüntetése.

Tervek
· a jelenlegi 29 felsőoktatási intézmény helyett csupán 16 intézményt tartana fenn az állam;
· megszűnne a Budapesti Corvinus Egyetem;
· a Zeneakadémiából, a Színház- és Filmművészeti Egyetemből, a Táncművészeti Főiskolából, a Magyar Iparművészeti Egyetemből és a Magyar Képzőművészeti Egyetemből egyetlen művészeti egyetemet hoznának létre;
· elveszítené önállóságát többek között a Kaposvári Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és az Óbudai Egyetem;
· megszűnne a Szolnoki Főiskola,
a bajai Eötvös József Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és a Kecskeméti Főiskola;
· a jelenlegi 53 450 főről jövőre 40 ezerre, 2014-re pedig 30 ezer főre csökkentenék az államilag finanszírozott képzésre felvehető hallgatók számát;
· korlátoznák a költségtérítéses képzésekre felvehető hallgatók számát, és a valós költségekhez igazítanák az általuk fizetendő hozzájárulást.

Tizenkét egyetemet és négy főiskolát tartana fenn az állam a jövőben a mostani 29 helyett. Az origo.hu szerint Hoffmann Rózsa a múlt héten egyeztetésre hívta annak a 12 egyetemnek a rektorát, amelyek önállóak maradnának. A találkozóra a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi, a Debreceni, a Miskolci és a Szegedi Tudományegyetem, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az ELTE, a SOTE, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a gödöllői Szent István Egyetem vezetője volt hivatalos. Rajtuk kívül csak a 2012-től elindítani tervezett Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az öt művészeti képzést nyújtó intézmény (a Képző-, az Ipar-, a Zene-, illetve a Színművészeti Egyetem, valamint a Táncművészeti Főiskola) összevonásából megalakuló, egységes művészeti egyetem működne állami finanszírozással.

*

A portál értesülései szerint a tíz állami főiskolából négy maradhatna önálló: az Egri és a Nyíregyházi Főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola, s egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többiek karainak egy része a tervek szerint beolvadna valamelyik megmaradó felsőoktatási intézménybe, mások megszűnnének, vagy magánintézményként működnének tovább.
Elveszítené önállóságát, vagy megszűnne a Budapesti Corvinus Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Óbudai Egyetem és jó néhány vidéki főiskola, így például a dunaújvárosi, a bajai, a szolnoki, a kecskeméti, a gyöngyösi intézmény. A legnagyobb meglepetés a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tervezett megszüntetése, amelynek karait az ELTE, a Szent István Egyetem és a Műegyetem venné át. A köznyelvben „Közgáznak” hívott intézmény rektora megdöbbent a hír hallatán.

Még bíznak a változtatásban

– Semmilyen hivatalos értesítést nem kaptam, és nem egyeztetett velem senki a tervezett beolvasztásról, így teljesen váratlanul ért a hír – reagált lapunknak Mészáros Tamás, a BCE rektora. Szerinte óriási értéket veszítene el Magyarország az intézmény feldarabolásával, hiszen ma a Közgáz az egyik legtöbb jelentkezőt vonzó intézmény, amelynek világszínvonalú nemzetközi képzései is vannak. Utóbbit jól mutatja, hogy az egyetem több képzésére csak 460 ponttal vagy afölötti teljesítménnyel lehet bekerülni. Mészáros megjegyezte: bízik abban, hogy csak egy lehetséges alternatíváról van szó, és a tervet még megváltoztatják.

Nem lóhalálában kell megoldani a problémát

A Debreceni Egyetem rektora szerint mindenképpen kell strukturális változás az államilag finanszírozott felsőoktatásban, de azt hatástanulmányokkal, megalapozottan, nem lóhalálában kell megoldani. Fábián István elmondta: részt vett azon az egyeztetésen, amelyen a szakállamtitkárság felvázolta elképzelését az állami fenntartású felsőoktatási intézmények számának csökkentéséről. Hozzátette, előbb fel kell mérni, hogy azok az intézmények, amelyeket leépítenének, milyen mértékben finanszírozhatók a piacról. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora közölte: ő is csak az Origo cikkéből értesült az elképzelésről. A leírtakat csak egy lehetséges forgatókönyvnek nevezte, s úgy fogalmazott, „mi azt reméljük, hogy lesz olyan alternatíva, amelyben legalább megemlítik az egyetem nevét”.
Győr kormánypárti polgármestere, Borkai Zsolt szerint aggodalomra adnak okot azok az elképzelések, amelyek értelmében a győri Széchenyi István Egyetem elvesztené önállóságát. Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora az MTI megkeresésére annyit közölt: valóban volt a múlt héten egy ilyen egyeztetés, ott azonban abban állapodtak meg, hogy a kérdésben a sajtó tájékoztatása a minisztérium feladata. A Kaposvári Egyetem vezetése semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a felsőoktatás átszervezéséről szóló koncepcióról, arról csak sajtóhírekből értesült – közölte az MTI érdeklődésére az intézmény sajtószóvivője. Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere leszögezte: a városban és a térségben is létfontosságú az egyetem megléte az új munkahelyek létesítése szempontjából.

Egyeztetést követelnek

A szakszervezetek nem értenek egyet a napvilágot látott tervekkel. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke lapunknak leszögezte: a terv éppen azoknak a főiskoláknak az önállóságát szüntetné meg, amelyek több vidéki város gazdaságának motorját adják, és a vidék jövőjét jelentik. Hozzátette: mielőbbi egyeztetéseket követelnek, amelyekre a jövő szerdai kormányülés után kerülhet sor, információi szerint ugyanis akkor tárgyalja a kabinet a felsőoktatási törvény koncepciójának átdolgozott változatát.
Lapunk a jogszabály átdolgozás alatt álló koncepciója alapján már beszámolt arról, hogy három év alatt több mint 40 százalékkal csökkentik az államilag finanszírozott képzésre felvehető hallgatók számát, kevesebb lesz az állami fenntartású egyetem és főiskola, s meghatározzák azt is, mely intézmények maradhatnak önállóak. A konkrét nevek azonban eddig nem voltak ismertek.

Egyelőre nincs döntés

Alaptalanok azok a sajtóinformációk, amelyek szerint már döntés született az ügyben – közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. A kommünikében az áll, a kormány csak május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. A tárca oktatási államtitkársága utalt arra, hogy február 4-én egyetértés alakult ki a kormány, a diákszervezetek és az érintett intézmények képviselői között a felsőoktatási törvényt előkészítő dokumentumokról.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatóján egy a felsőoktatást firtató felvetésre jelezte, tervezetek tömegével találkozik, és „inkább az ötletbörze kategóriájába” tartozónak véli a napvilágot látott elképzeléseket. Ha a kormánynak lesz elfogadott álláspontja, akkor a frakció el fogja mondani a véleményét – fűzte hozzá.

Gyurcsány Ferenc derékba törést emleget

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is megszólalt az ügyben; azt mondta, a magyar felsőoktatás derékba törése és évente több tízezer, gimnáziumot végzett ember életének kettétörése lenne az állami felsőoktatási intézmények, valamint az állami finanszírozásban tanuló egyetemi hallgatók létszámának felére csökkentése.