Az ÁVH-n tett vallomásra épül a vád

Az ügyészség egy honvédtisztnek az ÁVH előtt tett 1948-as vallomására alapozza a Képíró Sándor volt csendőr főhadnagy elleni vád egy részét. A bíróság tegnap ebből a dokumentumból olvasott fel.

2011. 05. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Iratismertetéssel folytatódott tegnap a háborús bűntettel vádolt Képíró Sándor büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. A vád szerint a volt csendőr főhadnagy 1942-ben az újvidéki razzia idején közreműködött emberek törvénytelen megölésében. A bíró felolvasta Nagy János egykori honvédtiszt vallomását, amelyet 1948-ban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) előtt tett. Ennek a dokumentumnak két része foglalkozik Képíró Sándorral. Az egyik részében a honvédtiszt alátámasztotta azt a Képíró Sándor által elmondott esetet, amely szerint a csendőr megakadályozta egy újvidéki szállodatulajdonos család elhurcolását és kivégzését azáltal, hogy nem engedte be az épületbe a Nagy János parancsára odaérkező honvédeket. A vallomás szerint a honvédeknek az lett volna a feladatuk, hogy fegyvert rejtsenek el az épületben, és ezzel koholt indokot szolgáltassanak a partizánokat pénzelő család kiirtására. Ezt hiúsította meg Képíró fellépése.
A vallomás másik része viszont terhelő a csendőrre nézve, ugyanis Nagy azt állította, Képíró megkérte egy teherautó sofőrjét, hogy vigyen el 30 foglyot a sportpályára, a kivégzés helyére. A honvéd főhadnagy azt állította, hogy utóbb a kivégzések megtörténtéről jelentést tett Képírónak, amit ő tudomásul vett. Nagy szerint a csendőr nem volt jelen a kivégzéseknél.
Ugyanakkor a védelem már a nyomozás során kérte, hogy Nagy János állítólagos nyilatkozatát rekesszék ki a bizonyítékok közül, ugyanis jogtörténeti tény, hogy az ÁVH kínzással, kényszerítéssel csikarta ki az áldozatokból a vallomást, ráadásul érdekellentét is fennállt Nagy és Képíró között, hiszen utóbbi meghiúsította a szállótulajdonos család megölését, amit éppen a honvédtiszt adott utasításba. Zétényi Zsolt ügyvéd szerint Nagy Jánosnak semmilyen hátrányos következménnyel nem járt a hamis vád a csendőr ellen, ugyanis őt 1948-ban ennél sokkal súlyosabb bűncselekményekkel vádolták.
A bíróság felolvasta a csendőr nyomozás során tett nyilatkozatait. Ezekben hangsúlyozta: az újvidéki megtorlást a honvéd vezérkar rendelte el, a kivégzéseket honvédek hajtották végre, azokban csendőrök nem vettek részt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.