Hat egyetem – a Budapesti Corvinus Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Széchenyi Egyetem – rektora vett részt azon a keddi tanácskozáson, amelyet Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár folytatott a rektorokkal az intézmények jövőjéről – tudtuk meg. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó rektorok szerint az államtitkár elismerte, a most meghívott egyetemek esetében felvetődött a változtatás gondolata.
– Még nem dőlt el, mi lesz a tárgyaláson részt vevő egyetemekkel. A lehetőségek között szerepel a képzések számának csökkentése, a költségtérítéses hallgatók számának növelése, egyes karok megszüntetése, a magánegyetemmé válás, illetve az integráció, de az is lehet, hogy bizonyos intézményeknél nem lesz változás – mondta lapunknak Mészáros Tamás (képünkön). A Corvinus rektora felvetette az államtitkárnak, hogy a feldarabolás vagy a beolvasztás helyett fontolja meg budapesti egyetemi szövetség létrehozását, amely a 90-es években egyszer már működött (a Közgáz, a Kertészeti Egyetem és az Államigazgatási Főiskola részvételével). A szövetségbe tömörülő intézmények megőriznék önállóságukat, ugyanakkor közös informatikai hálózatot működtethetnének, közös diplomát adhatnának ki, s megoldható lenne az intézmények közötti átoktatás is, ami jelentős megtakarítást eredményezhetne. Mészáros a Műegyetemmel tudna elképzelni ilyen szövetséget. A rektor elfogadható változtatásnak tartaná, hogy egyes képzéseket fizetőssé tegyenek – információink szerint többek között a népszerű idegenforgalmi szakokkal kapcsolatban merült fel e lehetőség –, de karok megszüntetését, az intézmény feldarabolását ellenzi. A rektor szerint az államtitkár részéről a Közgáz önállóságával szemben nem hangzott el ellenérv, de ígéretet tett rá, hogy amennyiben valamely intézménnyel szemben konkrét változtatási javaslat születik, újra konzultál az intézmény vezetőjével.
Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora lapunknak úgy nyilatkozott: Hoffmann Rózsa elképzelésében a nagy hallgatói létszámú, nemzetközi hírű egyetemek fejlesztése mellett továbbra is hangsúlyosan szerepel a vidéki felsőoktatási intézmények megőrzése. A változás célja leginkább az indokolatlan párhuzamosságok kizárása. A Kaposvári Egyetem rektora elsősorban az egyetem munkahelyteremtő és helyi értelmiségképző szerepét hangoztatta a tárgyaláson, s azt, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet szeretnének vállalni a hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú képzésében. Szávai leszögezte: tény, hogy túlburjánzott a felsőoktatás, ezért racionalizálni kell, de azt nem lehet csupán fiskális szempontok alapján megtenni. A szakok, képzések számának csökkentése, illetve a bizonyos képzéseken az államilag finanszírozott hallgatók számának mérséklése vagy teljes megszüntetése járható útnak tűnik egyes intézményeknél, másoknál más módszereket kell alkalmazni. A helyi sajátosságokat mindenütt figyelembe kell venni. Az intézmény önállóságának elvesztését vagy magánegyetemmé nyilvánítását azonban nem tudná elfogadni. Magánegyetem ráadásul nem is lehetne a kaposvári, mivel az intézmény által elnyert uniós pályázati pénzek ezt nem teszik lehetővé.
A 12 ezres hallgatói létszámú Óbudai Egyetem vezető testületei, oktatói, dolgozói és hallgatói képviseletei állásfoglalásban szögezték le: értetlenül állnak a Felsőoktatási Minőség Díjjal kitüntetett Óbudai Egyetem megszüntetésének híre előtt. Az Origo.hu a múlt héten számolt be arról, hogy az oktatási államtitkárság tervei szerint a jelenlegi 29 felsőoktatási intézmény helyett 16 intézményt tartana fenn az állam a jövőben.
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok