Meghatározó tényező lett a folyamatosan fogyó, elöregedő társadalmakban, hogy érkeznek-e az országba külföldi bevándorlók, és ha igen, milyen mértékben és összetételben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzése szerint hazánkban az európai uniós átlagnál jóval kisebb mértékű a bevándorlók aránya, ám számuk az utóbbi években dinamikusan nőtt. A bevándorlók átlagéletkora jóval alacsonyabb, mint a magyar lakosságé, és a letelepülők zöme gazdaságilag aktív korú, ami – ha csak kismértékben is – de javítja az eltartó/eltartott arányt.
„A nemzetközi vándorlás főbb folyamatai Magyarországon” címet viselő anyag szerint az elmúlt tíz évben 320 ezer fős volt a természetes fogyás Magyarországon, ám mivel 133 ezer fő volt a bevándorlási nyereség (ennyivel többen telepedtek le nálunk, mint amennyien tartósan elhagyták az országot), így „csak” 187 ezer fővel csökkent a magyar lakosság száma.
A legutóbbi adatok szerint 198 ezer külföldi rendelkezett tartózkodási engedéllyel Magyarországon, vagyis a teljes népesség két százalékát teszik ki a hoszszabb időre Magyarországra települt külföldiek, ami a hatszázalékos EU-átlagnál jóval alacsonyabb. A hazánkba bevándorló külföldiek száma és aránya ugyanakkor dinamikusan nő, számuk az utóbbi tíz évben megduplázódott.
Jelenleg a hazánkban tartózkodási engedéllyel élő 198 ezer külföldi legnagyobb része (37 százalék) román állampolgárságú. Kilenc százalékot tesz ki a szerb, illetve az ukrán állampolgárságú bevándorlók aránya, mindhárom országból jórészt a határon túli magyarok jönnek Magyarországra. Meglepő, hogy a bevándorlók jelentős része (kilenc százalék) német, ahogy az is, hogy a felvidéki magyarok csak feleannyian képviseltetik magukat (három százalék) nálunk, mint a kínaiak (hat százalék.) Ha a földrészek szempontjából vizsgáljuk a helyzetet, akkor elmondhatjuk, hogy a bevándorlók 83 százaléka európai és 13 százaléka ázsiai (a kínaiak mellett a vietnamiak vannak még sokan), két százaléka jött az amerikai földrészről, és egy százalékuk Afrikából.
A bevándorlók háromnegyede 20–59 éves, nagyobb részük pedig még a 39 évet sem töltötte be, vagyis munkaerő-piaci szempontból a legjobb korban van. Míg a honos magyar lakosság negyede 60 év feletti, addig a bevándorlók között ez az arány mindössze 14 százalék, vagyis a bevándorolók – ha csak kismértékben is – javítják a társadalom korösszetételét, és az aktív/eltartott arányt. A tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy az utolsó néhány évben az átlaghoz képest változások figyelhetők meg: egyre csökken a bevándorlók átlagéletkora, illetve mérséklődik azoknak az aránya, akik a szomszédos országokból vándorolnak ide, miközben nő a távolabbi országokból, illetve kontinensekről hazánkba települők aránya. Az adatok szerint egyébként a bevándorlók leginkább a fővárosban találják meg a számításukat: 42 százalékuk Budapesten telepedett le, 37 százalékuk vidéki városban, és alig 21 százalékuk községben. Kiugró adat, hogy a hazánkban letelepülő kínaiak 83 százaléka a fővárosban él.
A magyar állampolgárságot kérők adatait vizsgálva ugyanakkor kiderül, hogy elsöprő többségben csak a határon túli magyarok akarnak a magyar nemzethez tartozni, a többi itt élő és dolgozó náció képviselői nem. Az elmúlt tíz évben 61 ezren kaptak magyar állampolgárságot, akiknek 90 százaléka eredetileg is magyar anyanyelvű volt. Közülük 41 ezren Romániából, hat-hatezren pedig Szerbiából és Ukrajnából jöttek. Míg a tartózkodási engedéllyel rendelkező ázsiai bevándorlók száma meghaladja a 25 ezret, közülük alig 450-en (323 vietnami és 126 kínai) vették fel az állampolgárságot.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
