Dolgozatjavítás törvény szerint?

A diákönkormányzatok által felhasználható tanítás nélküli munkanapok számának növelését, a dolgozatok kijavítási határidejének jogszabályban való rögzítését kérik a diákok a kormánytól – derül ki a diákparlament 22 pontos ajánlásából. A tanulók ugyanakkor kezdeményezik, hogy az alkotmányt ismertessék meg minden gyerekkel az iskolában.

2011. 05. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A diákok féltve őrzik kiváltságaikat, sőt, tovább szeretnék növelni őket – derül ki az Országos Diákparlament 22 pontos ajánlásból. A diákok azt kérik a kormánytól, hogy az új közoktatási törvényben maradjanak meg a jelenlegi jogszabályokban rögzített diák-önkormányzati jogosítványok, és azt javasolják, hogy a diákönkormányzat vezetőségének betöltése ne legyen tanulmányi eredményhez kötve. Szorgalmazzák azt is, hogy a diákönkormányzat által felhasználható tanítás nélküli munkanapok száma a jelenlegi egyről kettőre emelkedjen. Ismert: az új közoktatási törvény koncepciója csupán véleményezési jogot adna a diákönkormányzatoknak az iskola szakmai döntéseit és működését illetően, míg a jelenleg hatályos jogszabályban több kérdésben is vétójoggal felérő egyetértési joguk van a középiskolásoknak. Az új jogszabály a tervek szerint előírná azt is, hogy csak azok lehetnek a diákönkormányzat intézményi szintű vezetői, akik betöltötték 12. életévüket, és tanulmányi eredményük eléri vagy meghaladja az iskolai átlagot.
A gyerekek nem támogatják az előre hozott érettségi vizsga megszüntetését sem. Az előre hozott érettségi lehetősége nem szerepel a közoktatási törvény koncepciójában, amit a diákok azért sérelmeznek, mert eddig lehetőségük volt arra, hogy egy-egy tárgyból már a 12. évfolyam elvégzése előtt levizsgázzanak. A fiatalok nagy arányban éltek ezzel a lehetőséggel főleg idegen nyelvből és olyan tárgyakból, amelyeket az utolsó évben már nem tanulnak.
A diákok a tanárokkal szemben is keményebben lépnének fel: azt kérik a kormánytól, hogy a jövőben jogszabály rögzítse a dolgozatok kijavításának határidejét. Támogatják, hogy a pedagógusi pályára jelentkezők kötelesek legyenek alkalmassági vizsgát tenni, és a pedagógusképzésben jelenjen meg az iskolai fegyelmezés elmélete és gyakorlata. Azt szeretnék, hogy a jövőben a pedagógusok munkáját ne csak külső szakemberek értékelhessék, hanem egységes szempontrendszer alapján a diákok is.
A tanulók ugyanakkor egyetértenek azzal a kormányzati szándékkal, hogy az iskolai oktatásban hangsúlyosan jelenjen meg általános iskolától kezdődően az erkölcsi nevelés, a katasztrófa- és polgári védelmi oktatás, sőt, kezdeményezik az alkotmány megismertetését is minden iskolatípusban. Támogatják azt is, hogy minden diák saját kérésére is elérhető legyen az iskolapszichológus. A középiskolai közösségi munka kereteit tovább bővítenék. Szorgalmazzák azt is, hogy a közoktatásban is működjön a kiemelkedő tanulmányi, közösségi teljesítményt elismerő ösztöndíjrendszer minden iskolatípusban, és induljanak kollégiumfejlesztő beruházások.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ezzel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott: szakmai kérdésekben nem szeretnének egyetértési jogot adni a diákoknak. A diákok véleménynyilvánítási, javaslattételi joga megmarad, sőt a pedagógusoknak azt kötelező lesz kikérniük, annak azonban elejét akarják venni, hogy „csintalan gyerekek csintalanságból megakadályozzanak egy olyan házirendet, amely a szorgalmas munkát akarja előtérbe hozni a korábbi, esetleg a lustaságot megengedővel szemben”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.