A diákok féltve őrzik kiváltságaikat, sőt, tovább szeretnék növelni őket – derül ki az Országos Diákparlament 22 pontos ajánlásból. A diákok azt kérik a kormánytól, hogy az új közoktatási törvényben maradjanak meg a jelenlegi jogszabályokban rögzített diák-önkormányzati jogosítványok, és azt javasolják, hogy a diákönkormányzat vezetőségének betöltése ne legyen tanulmányi eredményhez kötve. Szorgalmazzák azt is, hogy a diákönkormányzat által felhasználható tanítás nélküli munkanapok száma a jelenlegi egyről kettőre emelkedjen. Ismert: az új közoktatási törvény koncepciója csupán véleményezési jogot adna a diákönkormányzatoknak az iskola szakmai döntéseit és működését illetően, míg a jelenleg hatályos jogszabályban több kérdésben is vétójoggal felérő egyetértési joguk van a középiskolásoknak. Az új jogszabály a tervek szerint előírná azt is, hogy csak azok lehetnek a diákönkormányzat intézményi szintű vezetői, akik betöltötték 12. életévüket, és tanulmányi eredményük eléri vagy meghaladja az iskolai átlagot.
A gyerekek nem támogatják az előre hozott érettségi vizsga megszüntetését sem. Az előre hozott érettségi lehetősége nem szerepel a közoktatási törvény koncepciójában, amit a diákok azért sérelmeznek, mert eddig lehetőségük volt arra, hogy egy-egy tárgyból már a 12. évfolyam elvégzése előtt levizsgázzanak. A fiatalok nagy arányban éltek ezzel a lehetőséggel főleg idegen nyelvből és olyan tárgyakból, amelyeket az utolsó évben már nem tanulnak.
A diákok a tanárokkal szemben is keményebben lépnének fel: azt kérik a kormánytól, hogy a jövőben jogszabály rögzítse a dolgozatok kijavításának határidejét. Támogatják, hogy a pedagógusi pályára jelentkezők kötelesek legyenek alkalmassági vizsgát tenni, és a pedagógusképzésben jelenjen meg az iskolai fegyelmezés elmélete és gyakorlata. Azt szeretnék, hogy a jövőben a pedagógusok munkáját ne csak külső szakemberek értékelhessék, hanem egységes szempontrendszer alapján a diákok is.
A tanulók ugyanakkor egyetértenek azzal a kormányzati szándékkal, hogy az iskolai oktatásban hangsúlyosan jelenjen meg általános iskolától kezdődően az erkölcsi nevelés, a katasztrófa- és polgári védelmi oktatás, sőt, kezdeményezik az alkotmány megismertetését is minden iskolatípusban. Támogatják azt is, hogy minden diák saját kérésére is elérhető legyen az iskolapszichológus. A középiskolai közösségi munka kereteit tovább bővítenék. Szorgalmazzák azt is, hogy a közoktatásban is működjön a kiemelkedő tanulmányi, közösségi teljesítményt elismerő ösztöndíjrendszer minden iskolatípusban, és induljanak kollégiumfejlesztő beruházások.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ezzel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott: szakmai kérdésekben nem szeretnének egyetértési jogot adni a diákoknak. A diákok véleménynyilvánítási, javaslattételi joga megmarad, sőt a pedagógusoknak azt kötelező lesz kikérniük, annak azonban elejét akarják venni, hogy „csintalan gyerekek csintalanságból megakadályozzanak egy olyan házirendet, amely a szorgalmas munkát akarja előtérbe hozni a korábbi, esetleg a lustaságot megengedővel szemben”.
origo.hu
Késsel támadt az utcán egy ukrán férfi egy fiatalra Tatabányán
