Igazi klasszikusok a magyarérettségin

A korábbi évekkel ellentétben az idén igazi klasszikusok szerepeltek a magyarérettségin. A diákok választhattak, hogy egy Szophoklész-idézet alapján érvelnek, Móricz Zsigmond egy novelláját elemzik, vagy Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy versét hasonlítják össze. A lapunknak nyilatkozó szakértők közül az egyik megfelelőnek és méltónak, a másik viszont túl könnyűnek és nem túl igényesnek nevezte az idei középszintű feladatsort.

feladatok Középszinten
Szövegértési feladat: Nemes Nagy Ágnes egy esszérészlete
Szövegalkotás (a három feladatból egyet kellett választani): Érvelés az emberi természet sokszínűségéről egy Szophoklész-idézet alapján · Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának értelmezése · Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása és Petőfi Sándor Az álom… című versének összehasonlító elemzése

Szakértők szerint nem az előzetesen várt szerzők művei szerepeltek a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga írásbeli esszékérdései között, hiszen az „évfordulós” írók, költők egyikének műve sem volt a feladatok között, a tételek ugyanakkor nem okoztak kellemetlen meglepetést vagy nem várt sokkot a diákoknak. Tegnap reggel nyolc órakor középszinten 90 275 vizsgázó, emelt szinten 1292 vizsgázó vágott neki a magyar nyelv és irodalom vizsgának. Magyar mint idegen nyelvből középszinten száztizenkilencen érettségiztek. A vizsgák rendben lezajlottak. A lebonyolításért felelős Oktatási Hivatal a vizsgák befejezéséig nem hozta nyilvánosságra a feladatsorok témáit, és levelükben arra kérték az iskolákat, hogy 13 óra előtt a visszaélések elkerülése céljából ők se tegyék ezt meg. Lapunknak nyilatkozó pedagógusok szerint az óvintézkedésre azért van szükség, mert egyes diákok mobiltelefonon, illetve egyéb elektronikus készülékeken keresztül próbálnak információhoz jutni. Az egyik leggyakoribb „trükk”, hogy valaki elrejti a telefonját, a fülébe pedig fülhallgatót dug, amit a hajával takar, és azon keresztül diktálják le a nyilvánosság előtt már ismert feladatok megoldását.
A középszintű magyarvizsga két részből állt. Elsőként a szövegértési feladatlapot kapták meg a diákok – ez Nemes Nagy Ágnes egy esszérészlete volt –, amelynek kitöltésére 60 percük állt a rendelkezésükre. A hagyományos szövegalkotási feladat megoldására három órájuk volt. Most is három „tétel” közül lehetett választani: egy Szophoklész-idézet alapján kellett esszét írni az emberi magatartásformákról, vagy műelemzésként Móricz Zsigmond egyik novelláját kellett elemezni, míg a harmadik feladat Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor egy-egy nem túl ismert versének elemzése volt.
A szakemberek véleménye erősen megoszlott a középszintű feladatsorról. Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke – aki egyben a Városmajori Gimnázium igazgatója is – kellő felkészültséggel jól megoldhatónak, megfelelő nehézségűnek, témáit tekintve az érettségihez illőnek ítélte a feladatsort. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke viszont könnyűnek, nem túl igényesnek és nem túl ötletesnek nevezte az idei középszintű feladatsort, és sérelmezte, hogy az idén minden feladat irodalmi jellegű volt, ami szembemegy a korábbi évek modernizációs törekvéseivel és a diákok kommunikációs készségének fejlesztésére irányuló tervekkel.
Emelt szinten nagyon kevesen, az összes vizsgázó alig több mint egy százaléka próbálkozott, ami a többi tantárgyhoz viszonyítva is nagyon alacsony arány. Az idén a műveltségi feladatsor kiinduló szövege Szegedy-Maszák Mihály tanulmányrészlete volt, ehhez kapcsolódott 11 feladat. Az esszékérdések között Karinthy Frigyes egyik versparódiáját kellett elemezni, valamint az olvasói szokások változásáról kellett kifejteniük véleményüket a diákoknak, végül hivatalos levelet kellett megfogalmazniuk, amelyben Az Év Diákja-díjra terjesztették fel egy iskolatársukat.