Az ország számos pontján iskolabezárások, intézmény-összevonások borzolják a kedélyeket. Kaposváron is nagy vitát váltott ki a Toldi Általános Iskola és Gimnázium átszervezése. Miért van szükség erre?
– A legfontosabb szempont a gyermek érdeke. Iskoláinknak olyan képzéseket kell nyújtaniuk, amelyek nagyobb esélyt adnak számukra a munkaerőpiacon. Ha valahol azért kell bezárni egy iskolát, mert nincs pénz, akkor az baj. Ha azonban a versenyképesebb tudás biztosítása érdekében szervezik át az oktatást, akkor az helyes döntés. Kaposváron helyes döntés született.
– A szülők általában nem fogadják jól, ha a gyereknek másik intézménybe kell járnia, ahol idegen tanárok tanítják őket.
– Ez így van. Ezért Kaposvár békésebb utat választott. Az általános iskolások maradnak megszokott helyükön, ballagni is innen fognak, és a mai gimnazisták is mai osztálytársaikkal fognak megszokott helyükön érettségizni. Senki a maiak közül nem kerül bizonytalan helyzetbe. Ügy is csak azért van belőle, mert a szocialisták „megvezettek” néhány apukát, pedagógust, sőt, gyermekeket is felhasználtak céljaik érdekében. Tudjuk, nekik semmi sem drága.
– Ha minden marad a régiben, akkor miért van szükség az átszervezésre?
– A maiak számára a biztonság a legfontosabb, és ezt garantáljuk. A következő korosztályok számára pedig új, megváltozott lehetőségeket kínálunk, méghozzá kiszámítható módon. Ma a csak gimnáziumi érettségivel rendelkezők közül kerül ki a legtöbb munkanélküli, márpedig a fiatalok is dolgozni, gyarapodni akarnak. Sem mi, sem más ezt a lehetőséget nem veheti el tőlük csak azért, mert így, ahogy van, „kényelmesebb”, vagy mert „így szoktuk meg”.
– A cél az, hogy csak azok járjanak gimnáziumba, akik később tovább tudnak tanulni a felsőoktatásban?
– A cél az, hogy a ma gyermeke holnap boldogulhasson. Mérnökként vagy kőművesként, ahogyan ő szeretne. De ehhez kapja meg tőlünk a lehetőséget. Ma gyakran kérdéses, hogy egy befektető talál-e megfelelően képzett munkaerőt egy városban. S ez bizony a szakmunkásra meg a mérnökre is igaz, miközben magas a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében. Kérdezzen csak meg munkaadókat!
– Kaposváron ezek szerint szakmai okai vannak az átszervezésnek, de számos vidéki város sajnos egészen más okok miatt kénytelen megszüntetni az iskolákat. A legtöbb helyen egyszerűen nincs pénz a működtetésre.
– Csodálkozik rajta? 2002-ben az iskolafenntartás költségeinek 70 százalékát állta az állam, a nyolc év szocialista ámokfutás alatt ez az összeg – elképesztő mértékben – harmadával csökkent. Na ennyit vettek ki tanárok és diákok zsebéből.
– Az iskolák államosításának kormányzati terve megakadályozhatja a pénzhiány miatti kényszerű iskolabezárásokat?
– Nincs mit államosítani. Az oktatás ma is állami feladat. Az Orbán-kormány ezt komolyan veszi és cselekszik, Gyurcsányék meg igyekeztek megszabadulni tőle. Ők magukkal voltak elfoglalva, mi meg a gyerekekkel, tanárokkal. Az ő megbecsülésüket, az irántuk, vagyis a jövőért érzett felelősséget jelenti az, ahogyan a mai kormány az oktatásról gondolkodik. A tanárok bére az összes költség 80 százalékát jelenti. Ha ezt a kormány fizeti, az biztonságot jelenthet mindenkinek.
– Ezek szerint ön nem híve a teljes államosításnak.
– Annak vagyok híve, hogy vállaljuk közösen a terheket. Az iskola épületének fenntartása, korszerűsítése az önkormányzat feladata legyen, míg a béreket az állam fizesse! Tiszta viszonyok alakulnának ki.
– A készülő új önkormányzati törvény érdemben javíthat a bajban lévő településeken?
– Nagy érték az önkormányzatiság. Emlékezhetünk, hogy a Gyurcsány–Lamperth-féle kizsebelés időszakában (mi, kaposváriak így nevezzük) sokszor az önkormányzatok védték meg az embereket a szocialistákkal szemben, pedig tőlünk is állandóan pénzt vettek el. Biztonságot, támaszt jelentettünk sokak számára. A mai kormány látja, hogy az önkormányzatokat majdhogynem „kivéreztették”, ezért segíteni kell. Például azzal, hogy feladatokat maga lát el, s nem tolja át azt a településekre. Hogy mindenkitől annyit vár el, amennyit az teljesíteni tud, hiszen nem lehet ugyanazt elvárni egy háromszáz lelkes falutól, mint egy megyei jogú várostól. Az új struktúra sokat segíthet a bajban lévő önkormányzatokon, miközben mindenki megtarthatja szabadságát a döntésekben, a tervezésben. A mai önkormányzati politika nem szembeállókból tevődik össze, hanem együttműködőkből, és ez előre visz bennünket.
– Milyen feladatokat vállal át az állam a településektől?
– Ma mintegy négy és fél ezer feladata van egy önkormányzatnak, függetlenül attól, hogy mekkora. Ez nyilván képtelenség. Nem lehet például az ivóvíz-szolgáltatást egy kis falu felelősségévé tenni, ám rendben tartani azt, fejleszteni, működtetni, azt igenis el lehet várni. A városok ezzel szemben már igazgatási feladatokat is kapnak, míg a legtöbb feladat és felelősség a megyei jogú városoké lesz.
– Az átszervezés nem jelent hátrányt a kistelepüléseken élőknek? Sokan attól tartanak, a feladatcsökkentés azt jelenti, hogy nem lesz a faluban iskola, és a legapróbb ügy elintézéséhez is a városba kell majd rohangálni.
– Minden településen lesz polgármester és képviselő-testület, iskola, a polgárok szabadon választanak, és lesz felelőse az ügyintézésnek is. Azon a településen, ahol a szülők kérik, hogy helyben működjön alsó tagozat, ott a kormány, ígéretének megfelelően, biztosítani fogja azt. Iskolaügyben egyébként a miniszterelnök is meglehetősen elszánt.
– A Széll Kálmán-terv egyéb intézkedései hogyan érintik a vidéki önkormányzatokat, így például Kaposvárt?
– Az ország talpon maradását jelentheti, amely munkahelyteremtésre és a munkahelyek megőrzésére koncentrál. Mi is ezt tettük a válság idején a „kaposvári modellel”.
– A kiszivárgott hírek szerint az oktatási államtitkárság felsőoktatási koncepciójának legújabb változata szerint jelentősen csökkenne a önálló felsőoktatási intézmények száma, és több más vidéki főiskola mellett a Kaposvári Egyetemet sem sorolták a megmaradók közé.
– Remélem, nem eszik olyan forrón a kását, ahogyan tálalják! Egy vidéki város életében és gazdaságában az egyetem jövőt, munkát, megmaradást, szellemi tőkét jelent. A Kaposvári Egyetem az ország legfiatalabb egyeteme, ahol tíz év alatt tízmilliárd forint értékű beruházás valósult meg, és az itt végzett diákok 92 százaléka el tudott helyezkedni, vagyis mi éppen megfelelünk az oktatási kormányzat elvárásainak. Ezért is vagyok bizakodó.
– Hazánkban jelenleg nagyon magas a munkanélküliség, Somogy megyében pedig az országos átlagnál is rosszabb a helyzet. Kaposváron azonban az átlagosnál jobb. Mi a titkuk?
– Titok nincs, csak szándék, akarat és cselekvés. Az alapelv az, hogyha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi sincs. Előre hoztunk sokmilliárdos, de eltervezett és szükséges beruházásokat annak érdekében, hogy legyen munkájuk az embereknek. Járulékkedvezménnyel segítettük azokat a munkaadókat, akik munkanélkülieket foglalkoztattak, a kisvállalkozóknak pedig elengedtük az iparűzési adót, ami nekünk ugyan bevételkiesést jelentett, a kaposváriaknak viszont munkahelyeket. Ezt nevezték el „kaposvári modellnek”. Nem túlélni akartuk a válságot, hanem legyőzni. Fékezni tudtuk a munkanélküliség növekedését, s ez nem volt kis teljesítmény. Nagyon hálás is vagyok a gazdasági partnereknek.
– A várospolitikai programjuk szerint a cél az európai uniós foglalkoztatási szint elérése.
– Ez Kaposvár esetében 1800 új munkahely létrehozását jelenti. Kevesebbel nem érjük be.
– Hogyan lehet ezt elérni a jelenlegi, nem éppen kedvező gazdasági viszonyok között?
– Most is fejlesztünk. Több mint hárommilliárd forintért újjáépítjük gyógyfürdőnket, felújítjuk a kaposvári festő, Rippl-Rónai villáját. A turizmust szolgálják majd e létesítmények, ez új munkahelyeket jelent. Kaposvár nemcsak a fürdők és a festők városa, de az élelmiszer-gazdaságé is. Éppen az egyetemmel karöltve egy védjegyet alakítunk ki, amely garantáltja, hogy minőségi alapanyagokból készült, egészséges, a városban és környékén előállított élelmiszereket fogyaszthatnak a vásárlók. Megnyitjuk ugyanis a kaposvári élelmiszerek boltját, vagyis piachoz juttatjuk a helyi termelőket. Ott van az ipari parkunk, jelenleg is folynak tárgyalások érdeklődő befektetőkkel.
– A munkanélküliség mellett a másik nagy probléma az otthonteremtés, a gazdasági válság miatt szinte lehetetlen hitelhez jutni, illetve az adósságot törleszteni. Kaposvár hogyan próbál segíteni?
– Az első Széchenyi-terv idején Kaposvár másfél esztendő alatt 280 bérlakást épített, s bár a szocialisták később ennek a lehetőségét is elvették, mi ennek ellenére újabb 30 lakásos fecskeházat építettünk a fiataloknak. Ma pedig egy forintért adunk telket azoknak a fiatal kaposvári diplomásoknak, akik olyan végzettséggel rendelkeznek, amelyek hiányszakmának számítanak a városban. És ott van a kamatmentes kölcsönünk azoknak, akik Kaposváron szeretnének otthont teremteni, mert mi nyitott közösség vagyunk.
origo.hu
Medvétől rettegnek a Bükkben
