Kilépnek-e a görögök?

Tagadták az unió illetékesei, hogy a görögök el kívánják hagyni az euróövezetet, azt azonban elismerték, hogy titokban találkoztak a valutaövezet pénzügyminiszterei. Szakmai vélemények szerint az unió és az IMF agresszív elvárásai megfojtották a görög gazdaságot.

Tiltakozó britek. A brit kormány pénzügyminisztere ellenzi a portugál mentőövet és a görögöknek adandó második segítséget – jelentette ki George Osborne a BBC-nek. Azzal érvelt, hogy a portugálok még sosem teljesítették vállalt kötelezettségeiket, a görögök esetében viszont nem indokolt a második segélycsomagban való brit részvétel. (S. T.)

Szűk körű euróövezeti pénzügyminiszteri találkozót tartottak Luxembourgban – ismerte el Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke a hét végén. A megbeszélésen állítása szerint nem esett szó arról, hogy Görögország esetleg kiválna az eurót használó államok köréből, és a hellén adósság átütemezését sem vitatták meg. Több uniós tisztségviselő pénteken még cáfolta, hogy válságtanácskozásra gyűltek volna össze a pénzügyminiszterek.
Az eredetileg titkosnak szánt megbeszélésről a Der Spiegel adott hírt meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva. Interneten közölt cikkében azt állította, hogy Görögország az egyre súlyosabb gazdasági gondok nyomására kilépését fontolgatja az euróövezetből, és a találkozó apropója ennek megvitatása. Az értesülést – amely mellett a Spiegel továbbra is kitart – az athéni pénzügyminisztérium is cáfolta. – Az ilyen beszámolók csupán piaci spekulációt szolgálnak – hangsúlyozta a tárca.
A közös valutaövezet elhagyását a görögöknek már tavaly javasolták brit közgazdászok, de egyes szakmai vélemények szerint a régi fizetőeszközhöz való visszatérésnek nagy ára lenne. – Ha Görögország kilépne a fizetési övezetből, az új drachma várhatóan drasztikusan leértékelődne. Ez pedig jelentősen megnövelné a helyi pénzben kimutatott államadósságot, amely a GDP 200 százaléka fölé emelkedhetne a mostani 150 százalékról – mondta egy amerikai üzleti portálnak Lukasz Papademosz, a volt athéni jegybankelnök. Egy német gazdasági szakember azonban épp ezzel ellentétesen vélekedett tegnap. Szerinte katasztrofális következménye lenne annak, ha Athén az euróövezetben marad: egyre erőteljesebb takarékosságra kényszerülne, a többi tagállam, köztük Németország pedig arra, hogy Athént újabb mentőcsomagban részesítse.
Egyre többen állítják, hogy túl kemények voltak az EU és az IMF egy évvel ezelőtti segítségnyújtásának feltételei Görögország esetében. – Az EU és az IMF tanult hibájából, Portugália megsegítésére sokkal reálisabb célokat tűzött ki – olvasható az Eubusiness.com tegnapi cikkében. – Mindez azt jelzi, hogy a valutaalap és az unió elismerte, az általa korábban folytatott politika karmai közt tartja a görög gazdasági növekedést – állította David Schnautz, a Commerzbank elemzője.
A kérdésnek Magyarországon is van aktualitása, az Orbán-kormány csaknem egy évvel ezelőtt szakított az IMF-fel ugyanilyen okok miatt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten azt mondta, hogy a kormány legkockázatosabb lépése volt „a valutaalap kipaterolása”, de időközben beigazolódott, hogy „jól jártunk vele”.