A kormány nem gondolkodik az utólagos tandíj ötletében – utasította vissza Pokorni Zoltán fideszes oktatáspolitikus javaslatát tegnap a Hoffmann Rózsa (KDNP) vezette oktatási államtitkárság. Úgy érveltek: a lemorzsolódás ellen a megelőzés, vagyis a felvételi követelmények emelése a leghatékonyabb módszer. Ilyen például, ha a felsőoktatásba való bejutást nyelvvizsgához vagy emelt szintű érettségihez kötik. Feltették azt a kérdést is: vajon gondolt-e rá az ötletgazda, hogy ha egy-egy diáknak nem sikerül diplomát szereznie, akkor vélhetőleg nem fog tudni jól fizető álláshoz jutni, tehát nem lesz rá esélye, hogy a diákhitelét, tandíját visszafizesse?
A hallgatók és az oktatók azonban nem zárkóznának el a felvetéstől. – Ha valaki lefoglal egy színházjegyet, majd nem megy el, ki kell fizetnie a belépőt, hiszen miatta egy másik kiszorult az előadásról, s a színészek gázsiját is ki kell fizetni – reagált Klinghammer István, az ELTE Gazdasági Tanácsának elnöke, megjegyezve, az ELTE-n is húszszázalékos a lemorzsolódás. Hozzátette: a külföldre távozókkal csak akkor szabad visszafizettetni a tanulmányi költségeket, ha ezzel méltányos hazai fizetés is párosul. Kiss Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke is viszszafizettetné a költségeket azokkal, akik önhibájukból hagyják abba tanulmányaikat, illetve diplomájukat külföldön hasznosítják.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése