Nő a veszélyeztetett kiskorúak aránya

Bár a népességfogyás miatt az elmúlt 10 évben csökkent a veszélyeztetett gyermekek száma Magyarországon, az arányokat figyelembe véve roszszabb a helyzet, mint korábban volt – mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése. Ma a gyerekek több mint 10 százaléka veszélyeztetett. A védelembe vett gyerekek száma tíz év alatt több mint kétszeresére, a gyámság alá került fiatalok aránya harmadával nőtt. Csak tavaly 11 ezer kisgyermeket bántalmaztak hazánkban.

2011. 05. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Aggasztó képet fest a gyermekek helyzetéről a KSH elemzése. A gyermekvállalás és gyermeknevelés címet viselő tanulmány szerint tavaly a gyermekjóléti szolgálatoknak 127 ezer kiskorú ügyében kellett eljárniuk. A gyermekek veszélyeztetettsége minden harmadik esetben családi konfliktusból, életvezetési problémákból vagy elhanyagolásból adódott, negyedük megélhetési problémák miatt került rossz helyzetbe, ötödüknél pedig komoly gyermeknevelési problémát találtak a szakemberek. Az adatok szerint tavaly a szolgálatok 59 ezer olyan új esetet regisztráltak, ahol a jelzőrendszer súlyos problémát észlelt, és a gyermek gondozásba vételét javasolta.
Az elemzés rámutat: a gyermeklétszám-csökkenés miatt az elmúlt tíz évben számszerűen csökkent a veszélyeztetett gyermekek száma, az arányokat tekintve azonban sajnos növekedés figyelhető meg. Ma ezer gyerekből átlagosan 108 számít veszélyeztetettnek, vagyis a kiskorúak több mint 10 százaléka, összesen 198 ezer gyerek. A legaggasztóbb a helyzet a 100 ezer főnél több lakosú városokban, ahol a veszélyeztetett gyerekek aránya meghaladja az országos átlag kétszeresét.
A veszélyeztetett gyermekek 20 százalékát vették védelembe. Ez a gondozási forma azt jelenti, hogy a kiskorút nem emelik ki a családból, de családgondozót jelölnek ki hozzá, aki rendszeresen ellenőrzi a gyerek helyzetét, és segíteni próbál a kiskorút veszélyeztető probléma megoldásában. A védelembe vett gyerekek száma a gyereklétszám csökkenése ellenére abszolút értékben is évről évre nő, az ilyen gondozásba vett kiskorúak aránya pedig 10 év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Országosan 1000 gyermekből tizenkettőt kell védelembe venni. A legjobb az arány a fővárosban, ahol ez a szám csak 5, míg a legaggasztóbb helyzet az 500 lakosnál kisebb falvakra jellemző, ahol minden ezer gyerekből 22-t védelembe vettek. A gyerekek 50 százalékát a szülőknek felróható magatartási okból kell védelembe venni.
Egészen ijesztők a gyermekbántalmazásokról készült statisztikák: tavaly 11 ezer regisztrált ügye volt a gyermekjóléti szolgálatnak kisgyermekek bántalmazása miatt. A gyermekek 61 százalékát lelkileg, 35 százalékát fizikailag, 4 százalékát szexuálisan bántalmazták. Az esetek kezelésében a szolgálat együttműködött a rendőrséggel. Veszélyeztetettség ugyanakkor nemcsak bántalmazás miatt alakulhat ki, hanem például a szülő egészségi állapota, anyagi körülményei, életvitele miatt. Az elhanyagolás is jellemző veszélyforrás, amikor a gyermek egészségét vagy oktatását elhanyagolják, rosszul táplálják és öltöztetik, magára hagyják vagy elhagyják. Az elemzés rámutat: gondatlanság, a kötelességmulasztó viselkedés többször okoz gyermekhalált, mint a fizikai bántalmazás.
Az is előfordul, hogy a gyerekeket saját viselkedésük, devianciájuk veszélyezteti: tavaly 9500 kiskorút szabálysértés és közel 4 ezret bűncselekmény elkövetése miatt vettek gondozásba. A gyermekotthonban nevelkedő gyerekek által elkövetett bűncselekmények, illetve szabálysértések esetében az ítélet az esetek 37 százalékában próbára bocsátás, 18 százalékukban javítóintézeti nevelés, 17 százalékban megrovás, míg 7 százalékban végrehajtandó megrovás volt.
Átmeneti gondozásba (ez legfeljebb 12 hónap, és a szülő kérésére vagy beleegyezésével kerül gondozásba a gyermek) több mint 7 ezer gyereket vettek tavaly, 36 százalékukat lakhatási probléma, azon belül 14 százalékot kifejezetten hajléktalanság miatt. Az átmeneti gondozásból kikerülő gyerekek nyolc százaléka két éven belül visszajut az ellátásba, vagyis a családok egy része képtelen tartósan orvosolni a problémát. Gyámság alatt 30 ezer gyerek van, tartós nevelésbe 2009-ben 374 gyereket, átmeneti nevelésbe 2870 gyereket vettek.
Hosszú évek után ismét meredeken emelkedni kezdett azoknak a csecsemőknek a száma, akik ismeretlen szülőktől származnak, ez azonban örömteli adatként is felfogható. Az esetek jelentős részében ugyanis a babainkubátorokban névtelenül elhelyezett gyerekekről van szó, akiknek életét mentheti meg ez a lehetőség.
A gyermekvédelemmel kapcsolatos adatok közül az egyik legszomorúbb az örökbefogadásokat rögzítő adatsor: az örökbefogadók elsöprő többsége csak egészen kis gyermeket visz haza. A 2009-ben örökbe fogadott 753 gyerek egyharmada egy éven aluli volt, és mindössze 5 százalékuk volt 10 évesnél idősebb. Fogyatékkal élő gyermeket mindössze négy esetben fogadtak örökbe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.