A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa, az IBBY nonprofit, a kormányzatoktól független szervezet, mely hivatalosan is helyet kapott az UNESCO és az UNICEF szervezetében, a gyermekkönyvek ügyének képviselője az egész világon. Bár ma már a világ hetvenkét országa a tagja ennek a szervezetnek, kevesen ismerik a nevét. Mivel is foglalkozik?
– Célja, hogy a gyermekkönyvek révén előmozdítsa a nemzetek kölcsönös megértését, hogy a gyerekek a világon mindenütt irodalmi és művészi értelemben magas színvonalú könyvekhez jussanak, hogy elősegítse a minőségi gyermekkönyvek kiadását és terjesztését, különösen a fejlődő világban. Az IBBY Zürichben alakult 1953-ban. Kiterjedt kapcsolatokat ápol igen sok nemzetközi szervezettel, valamint a világon működő valamenynyi gyermekkönyv-intézettel, továbbá rendszeres kiállítóként jelentkezik a bolognai nemzetközi gyermekkönyvvásáron és más nemzetközi könyvseregszemléken. Az IBBY kétévenként rendezett kongresszusai a tagság és más, a gyermekkönyvek és az olvasásfejlesztési projektek világában járatos szakemberek legfontosabb összejövetelei. E kongresszusokon adják át kétévente a Hans Christian Andersen-díjat, amelyet „kis Nobel-díjnak” is neveznek, valamint az IBBY Honour List okleveleit. A legutóbbi kongresszus 2010-ben volt Santiago de Compostelában, a következőt Mexikóban rendezik.
– A Honour List elismerésben ön is részesült Benedek Elek meséihez készült illusztrációiért, de az sem kevésbé fontos, hogy szervezőként mit tud tenni a magyar gyermekkönyvek színvonalának emeléséért, a nemzetközi kapcsolatok erősítéséért az utóbbi években újra egyre aktívabban működő magyar szekció élén. Hogyan fonhatók például szorosabbra a kapcsolatok a gyermekkönyv-illusztráció egyik legfontosabb fórumával, a pozsonyi biennáléval?
– Az IBBY nemzeti szekciói szelektálják azokat a műveket, amelyek a pozsonyi biennále (BIB) zsűrije elé kerülnek, ennek a rendszere jól kialakult, ott csak olyan munkák kerülnek a közönség elé, amelyek könyv alakban is megjelentek. Nincs összefüggésben viszont a kiadói tevékenységgel, esetleges kereskedelmi szempontokkal az évente átadott Év illusztrátora díj, amelyet ebben az esztendőben Szalma Edit kapott meg. A sikeres pozsonyi szereplés egyébként szinte belépőt jelent abba a világba, ahol a nagy nemzetközi kiadókkal találkozhat az illusztrátor, éppen úgy, mint a bolognai nemzetközi gyermekkönyvvásáron való sikeres jelenlét. A bolognai illusztrációs kiállításra évente több ezren jelentkeznek a világ minden részéből, nagyon alapos szűrő után jelennek meg a művek a közönség előtt. A kiállítás katalógusának a címlapját az egyik évben a pozsonyi biennále nagydíjasa, a másikban az Andersen-díjas grafikus tervezheti, ami megint csak nagy lehetőség a kiugrásra. Egyébként elég érthetetlen, hogy noha a magyar IBBY-nek, az egész szakmának mindig is jó kapcsolata volt a BIB-bel, a szlovák szekcióval, s a kiállításokon is mindig kiemelt helyet kaptunk, magyart miért nem hívtak meg soha a zsűribe, s talán Kass János tartott utoljára előadást, ősrégen a biennáléhoz kapcsolódó konferencián. Nagy megtiszteltetést jelent, hogy most viszont meghívtak a BIB szervezői, hogy tartsak előadást a magyar gyermekkönyv-illusztrációról a biennále ideje alatt rendezett konferencián. A következő lépés, hogy bekerüljünk a zsűribe, amit akár az is indokolhat, hogy Magyarországon az utóbbi években felnőtt egy olyan fiatal illusztrátornemzedék, amelynek teljesítménye nemzetközi mércével mérve is figyelemre méltó.
– A magyar IBBY-díjakat hagyományosan íróknak, illusztrátoroknak és fordítóknak adják ki, de az utóbbi években ismeretterjesztő kategóriában is díjaznak. Mivel nyert az utóbbi kategóriában a Csodaceruza folyóirat?
– Évek óta színvonalas könyv- és folyóirat-kiadói tevékenységet végez, ráadásul néhány hónapja kifejezetten a gyermekeknek szóló lapot is kiad, maga köré tömörítve a Gyermekkönyvírók és Illusztrátorok Egyesülete tehetséges tagjait, de nyitottan az idősebb generációk és a most jelentkező, szárnyukat próbálgató fiatalok felé is. Márpedig a nemzetközi IBBY-hez hasonlóan mi is arra törekszünk, hogy az olyan kvalitásos munkák létrehozóit, publikálóit támogassuk, akik maradandó értékeket hoznak létre, annak a gondolatnak a jegyében, hogy a könyv, a történet ugyanolyan fontos a gyermekek számára, mint az élelem, a ruházat vagy éppen az orvosság, hogy a képeskönyvek olykor még a legnehezebb helyzetekben is segítik a gyermekeket a túlélésben. Mert a kép nagyon öszszetett, a gyermekkönyvpiacon jelen lévő kínálat nagyon egyenetlen, sok könyv nemhogy nem segíti a gyermekek szellemi-lelki épülését, de egyenesen akadályozza azt. A piacot nehéz befolyásolni, ezért még azelőtt meg kell születniük az értékes műveknek, mielőtt a piac hatást gyakorolhatna rájuk.
– Vannak biztató jelek?
– A Nemzeti Kulturális Alap iparművészeti kollégiuma nemrég kiírt például egy pályázatot mindenfajta kiadótól független művek létrehozására, ezt követheti majd egy újabb pályázat a kiadók számára a kifejezetten kvalitásos, de piaci szempontból talán kevésbé csábító alkotások megjelentetésére. Minden jó szándékú intézménnyel, szervezettel szívesen együttműködünk az értékteremtés elősegítésében, de a helyzetünk nem könnyű. A számlákon nincs egy fillér sem, nincs se székhelyünk, se apparátusunk. Hivatalosan a Magyar Írószövetség székházában működünk, valójában Kiss Katalin, aki egy évtizede a titkárunk, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenekönyvtárának a vezetőjeként társadalmi munkában végzi az adminisztrációt.
origo.hu
Hosszú évekre börtönbe kerülhet a szolnoki gyerekverő karateedző
