Nem a hallgatói létszám csökkentésével, hanem az egyetemet félbehagyók és a külföldre távozó diplomások utólagos fizetési kötelezettségének bevezetésével érné el a kívánt megtakarítást Pokorni Zoltán, és ezt javasolja a kormánynak is. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke a TV2 reggeli műsorában kijelentette: ha túl kevés pénz áll rendelkezésre a felsőoktatásban – márpedig jelenleg ez a helyzet –, akkor két lehetőség van a továbblépésre: az egyik, hogy csökkentik az államilag finanszírozott hallgatók létszámát, a másik pedig, hogy magánforrást vonnak be a felsőoktatásba. Pokorni Magyarország egyik legnagyobb eredményének tartja a tömeges felsőfokú képzés megvalósítását, és kockázatosnak ítéli a létszámcsökkentést, az elitképzés visszaállítása ugyanis ezreket zárna el a továbbtanulástól. Pokorni elképzelése szerint a külföldre távozók, illetve a tanulmányaikat félbehagyók esetében diákhitellé változna az addig rájuk költött állami támogatás, amit utólag, részletekben kellene viszszafizetniük. A politikus emlékeztetett: jelenleg 30-40 százalékos a lemorzsolódási arány a felsőoktatási intézményekben. Évente 90-100 ezer diákot vesznek fel, de csak körülbelül 54 ezren kapnak diplomát.
Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke a tervekre az MTI-nek úgy reagált: megfelelő szabályozás és átlátható eljárásrend mellett ez a megközelítés alkalmas lehet a felesleges ráfordítások minimalizálására, ám az utólagos térítés bevezetése csak felmenőrendszerben és semmiképpen nem visszamenőleges hatállyal képzelhető el.
Orbán Viktor a diplomáciai csúcsról: Mindenki úgy megy innen el, hogy egy nagy népnél járt