Udvarias uniós zavar Schengen körül

Szűk mozgástér. Dánia nem sért uniós jogot, amikor a vámvizsgálat szúrópróbaszerű visszaállításáról dönt, de ennél nagyobb változtatásra nem lenne lehetősége a többi tagállam beleegyezése nélkül. A schengeni szerződés az Európai Unió szimbólumaként is felfogható, a kontinentális egyesülés fizikailag is megjelenik a határellenőrzés megszűnésével. A schengeni szerződés az Európai Unió alapvető eleme, így minden uniós tagállamnak el kell fogadnia, kivéve Írországot és az Egyesült Királyságot. Románia és Bulgária csatlakozását az uniós tagok aggodalma késlelteti, Ciprus pedig aláírta a szerződést, de a török–görög vita miatt nem léptetik életbe. A britek nem látták értelmét, hogy szigetországként csatlakozzanak, Írország pedig nem akart Nagy-Britannia előszobájává válni azzal, hogy ő csatlakozik, s tőle utazik mindenki Londonba. Nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva bármely állam visszaállíthatja ideiglenesen a határőrzést, de csak előzetes konzultációt követően, mint azt tette például Németország a 2006-os focivébé idején vagy Málta XVI. Benedek pápa látogatásakor. A tagság viszszautasítása egyébként az egységes Európa eszméjétől idegen, a 27 tagból csak öt olyan van, amely kivonta magát a mindenkire kötelező döntések alól, mint az euró bevezetése vagy a schengeni szerződés aláírása. Dánia négy kivételt is kiharcolt magának, ezzel – az Egyesült Királysággal karöltve – a legrenitensebb uniós tagállam. (S. L. S.)

Két-három héten belül akarják elkezdeni a dán hatóságok az utasforgalom rendszeres ellenőrzését a német és a svéd határon, az előkészületek már javában zajlanak – közölte a dán pénzügyminisztérium szóvivője. A koppenhágai kormány döntése, amely a kisebbségi kabinetet kívülről támogató jobboldali populista Dán Néppárt (DVP) nyomására született meg, véget vet a schengeni egyezmény nyomán tíz éve tartó akadálytalan utazási szabadságnak. A DVP a főleg Kelet-Európából érkező bűnözők kiszűrésével indokolta a határellenőrzés visszaállítását.
A Brüsszelben találkozóra öszszeült uniós belügyminiszterek – mint az Európai Tanács soros elnöki tisztséget ellátó Magyarország belügyminisztere, Pintér Sándor elmondta Cecilia Malmström belügyekért felelős biztossal tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján – az unión belüli szabad határátlépést, a schengeni övezetet az egyik legfontosabb vívmánynak tartják, amelyet semmiképpen nem akarnak aláásni. Csakhogy az unión belül a vélemények eltértek, hogy mit jelent a dán kormány döntése.
A dán lépést eltérően értelmezték a tagállami miniszterek és az Európai Parlament frakciói. Az Európai Tanács szerint a dán intézkedések megfelelnek a schengeni szabályoknak, amelyek szerint belbiztonsági okokra hivatkozva ideiglenesen szabad ellenőrizni a határátkelőhelyeken. Az Európai Parlament elnökének, Jerzy Buzeknek nem ez volt a véleménye, amikor attól óvott, hogy „nem szabad elpusztítanunk a schengeni teret”. Joseph Daul, a néppárti frakció vezetője nyilatkozatban emelte ki, hogy „az állandó határellenőrzések elfogadhatatlanok”. Hozzátette: „lehetetlen Európát nemzeti önzésre építeni”. Az egyes államok nem válogathatnak, hogy mi tetszik az európai integrációból és mi nem. Martin Schulz a szocialista és Guy Verhofstadt a liberális frakció vezére szintén a koppenhágai lépés ellen tiltakozott.
Ellentmondás volt felfedezhető abban, ahogyan mind Pintér Sándor, mind Malmström asszony azt hangsúlyozta, a határlezárásokat csak közösen lehet elhatározni és nem az egyes tagállamoknak, miközben ők ugyanott azt hangsúlyozták, hogy a dán lépés megfelel az eddigi schengeni szabályoknak.