Gyerekeknek írni ugyanúgy kell, mint a felnőtteknek, csak jobban – szokta mondani Csukás István író, költő, a gyermek- és ifjúsági irodalom élő klasszikusa. E gondolat jegyében nyitotta meg Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke tegnap Az olvasó gyermek – Konferencia a gyermek- és ifjúsági irodalomról című konferenciát, ahol számos gyermekműfajról szó esett. A legősibbről, a meséről Nagy Ilona irodalomtörténész elmondta, eredendően sem csak gyerekeknek szólt, és nem csak a falvakban élő parasztemberek esti szórakozását szolgálta: a televízió térhódítása előtt minden korosztály mesét hallgatott. Azt, hogy a mesék nemzedékről nemzedékre átöröklődtek, nem csupán a szájhagyománynak, hanem az irodalmi mesék közvetítésének is köszönhetjük. A lejegyzett, irodalmi nyelvre átültetett művek, például a Grimm testvérek vagy Benedek Elek irodalmiasított meséinek a jelentősége nagy, de a gyerekek legalább annyira szeretik hallgatni a szó szerint lejegyzett népmeséket. Iancu Laura moldvai magyar költő a szórványban, Magyarfalván fennmaradt meséket, csángó nyelvjárás szerint a „beszédeket” gyűjti idős közlőktől.
A költői meseregények és mesenovellák klasszikusairól, Lázár Ervinről, illetve Kárpáti Kamilról két fiatal pályatárs, Nagy Gábor és Rózsássy Barbara költők tartottak előadást. A két meseíróban közös vonás, hogy mind Lázár, mind Kárpáti öntörvényű, filozofikus mesevilágot és metaforagazdag nyelvezetet teremtenek, hozzászoktatván a gyerekeket e költészet sajátos logikájához.
Az olvasásellenes légkörről is szó esett Kovács Lajos irodalomkritikus előadásában. A lehetséges ellenszerről, a Jonatán Könyvmolyképző Kiadó irodalomközpontú foglalkoztatókönyveiről Lele József, az immár tíz éve eredményesen működő intézmény igazgatója beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy kulcsszerepe van az olvasási hajlandóság növelésében a gyerekeire odafigyelő szülőnek és a vele szövetséges, elhivatott pedagógusnak.
origo.hu
Lemondott az óbudai baloldali korrupciós botrány egyik főszereplője
