Az elmúlt tíz évben a fejlettebb nyugat-dunántúli, az átlagosnál alacsonyabb termékenységű megyékben javult a gyermekvállalási kedv, míg az észak-alföldi, észak-magyarországi régióban csökkent a születések száma – erre mutat rá a KSH Gyermekvállalás és gyermeknevelés című elemzése. Az adatok szerint ennek ellenére még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a termékenység, ám míg itt az elmúlt 10 évben 5-8 százalékkal csökkent, addig Budapesten és Pest megyében 10 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv. Budapest hosszú idő után elmozdult az utolsó helyről, ma már Csongrád megye a sereghajtó, ahol tíz év alatt mintegy tíz százalékkal lett roszszabb a születési arány.
Az elemzés rámutat arra is, hogy az elmúlt tíz évben Borsodban tovább emelkedett a tizenévesen gyermeket szülő nők aránya, így a tinédzser anyák tekintetében Budapest és Borsod között ötszörösére hízott a különbség.
Óriási változás következett be az anyák életkorában: a nők egyre későbbre tolják a gyermekvállalást. A korábban legtermékenyebb 20–24 éves korosztály 60 százalékkal kevesebb gyereket vállal, mint korábban, miközben az utóbbi tíz évben emelkedni kezdett az idősebb nők gyermekvállalási kedve, ám ez csak egy részét ellensúlyozza a fiatal nők meg nem született gyermekeinek. 2009-ben a szülő nők átlagéletkora 29,5 év, az első gyermeküket vállaló anyáké pedig 27,9 év volt. Utóbbi öt évvel magasabb, mint 1990-ben, és hat évvel haladja meg a 70-es évek átlagát. A tendencia egyre erősödik: 2009-ben a gyerekek 50 százalékát 30 éves vagy idősebb anyák hozták világra, egyharmaduk ráadásul még csak az első kicsit szülte ennyi idősen. Megdöbbentő, de ma a 25 éves nők 77 százaléka, a 30 éveseknek pedig 45 százaléka gyermektelen, előbbi 2,5-szeres, utóbbi háromszoros emelkedést jelent a húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Az elemzés rámutat: súlyos biológiai kockázatot jelent, hogy a nők egyre későbbre tolják a gyerekvállalást. Sokan ugyanis kifutnak az időből, és ezért nem születik második, harmadik gyerekük, ami társadalompolitikai szempontból is komoly következményekkel járhat. Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a kor előrehaladtával folyamatosan csökken az esély az egészséges gyermek világra hozatalára. Míg az anya 30 éves koráig a kívánt fogamzások 87 százaléka végződik élve születéssel, 36 éves korban ez az arány már csak 80, 37–41 éves kor között pedig csupán 60 százalék. 42 éves kor felett már nagyobb az esélye a magzati halálozásnak, illetve a vetélésnek, mint az élve születésnek.
A mai gyermektelenségi arányokat figyelembe véve szakemberek az feltételezik, hogy a most harmincas éveik elején járó nők körében lényegesen magasabb lesz a végleg gyermek nélkül maradók aránya, mint az előző generációk esetében, amelyeknél tíz százalék alatt, a biológiai meddőség határán mozgott ez a szám. Az előzetes számítások szerint például az 1975-ben született nőknek – ha a jelenlegi tendencia nem változik – 17,4 százaléka marad végleg gyermektelen, az 1980-ban született nőknek pedig már 27,4 százaléka. Ezek a számok kétszer, illetve háromszor magasabbak, mint a ma negyvenes éveik végén járó nők esetében: az 1963-ban született nőknek 45 éves korukban 8,6 százaléka volt gyermektelen.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten
