Negyven éve várunk erre a pillanatra – mondta Szántó Ágnes, a Magyar Kézművesszövetség elnöke a kiállítás megnyitásakor. Hogy miért olyan jelentős a szervezet megalakulása, arról dióhéjban annyit mondott: szinte mindenben hátrányt szenvedtek az utóbbi évtizedekben a kézművesek, hiszen a népművészeti lektorátus zsűrije csak a népművészek munkáját – azaz a tárgymásolást – fogadja el. A kézművesek értékeit és érdekeit pedig, akik az ősi hagyományokat és technikákat a modern kor használati tárgyaiba ültetik át, mindeddig senki nem képviselte. – A magyar kézművesség ezer éve a lakás- és tárgykultúra, az öltözködéskultúra evolúciójával együtt alakult, s ideje volt, hogy azon tárgyalkotók is méltó helyet kapjanak a palettán, akik magas színvonalon, nemzeti gyökerekből táplálkozva rendezik be a modern otthonokat kezük munkájával – utalt rá a neves koszorúkészítő.
– Nyomot hagyni a világban mindenkinek célja, de talán a legkevésbé koptatható az, amiben benne van az elődök tudása – mondta Birinyi József, a parlamenti hungarikum-munkacsoport vezetője, aki beszélt a készülő hungarikumtörvényről is, amely reményei szerint ősszel, még a költségvetés elfogadása előtt a parlament elé kerül.
A kiállítás szervezői magyar keramikusok, faművesek, nemezkészítők, ruhakészítők portékájának legjavát válogatták össze erre az alkalomra. A tagok bíznak abban, hogy a szervezet végre valóban az ő érdekeiket fogja képviselni a fesztivál- és vásárszervezőkkel, illetve az önkormányzatokkal folytatandó tárgyalásokon.
origo.hu
Erdei kamera rögzítette a Bükkben kóborló medvét - videó
