Az amerikai Harvard Egyetem a természettudományi képzések „császára”, hiszen a hat kategóriából négyben a világ legjobbjának bizonyult, a maradék két képzés esetében pedig a top tízben szerepel. A QS Quacquarelli Symonds 2011 rangsora a legjobb természettudományi szakokat állította sorrendbe. A brit QS rangsora a 15 ezer akadémikus szavazata alapján mond ítéletet. A rangsor készítésénél figyelembe vették a hallgatók és a rektorok véleményét, a külföldi diákok és profeszszorok arányát, az intézmények akadémiai hírnevét, valamint a tudományos munka minőségét is. A hat kategóriában – kémia, földtudomány, matematika, fizika és csillagászat, környezettudomány, kohó- és anyagmérnöki képzés – ugyanaz a tizenhárom egyetem szerepel az élen, csak más-más sorrendben. A legjobb kémia, matematika, környezettudomány és földtan szak a Harvardon működik, a Massachusetts Institute of Technology képzi a legelismertebb kohó- és anyagmérnököket, míg fizikából a brit Cambridge Egyetem a világelső.
*
A Cambridge egyébként valamennyi természettudományi képzés tekintetében bekerült a legjobb négybe. A másik brit elitegyetem, az Oxford a listák harmadik-hatodik helyén szerepel.
Óriási eredmény, hogy idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetem is felkerült a listára. Köztudott, hogy a magyar felsőoktatási intézményeknek nagyságrendekkel kevesebb pénz áll a rendelkezésükre, mint a körülöttük szereplő nyugat-európai, amerikai vagy japán intézményeknek, és míg a nyugati elitegyetemek gond nélkül megvehetik a legkorszerűbb berendezéseket, és magukhoz csábítják a szakma legjobb oktatóit és kutatóit, addig a magyar intézmények koránt sincsenek ennyire jó helyzetben. A földtudományi képzések világrangsorában a 107. helyen szerepel az ELTE, egy mezőnyben a berlini Freie Universitättel, a japán Hokkaido egyetemmel, valamint a The Hong Kong Universityvel. A világ legjobb vegyészmérnöki képzéseinek kétszázas világranglistájára pedig a Szegedi Tudományegyetem került fel: az intézmény a 196. helyet szerezte meg.
A QS tavalyi kétszázas rangsorában egyik magyar felsőoktatási intézmény sem szerepelt.
Legutóbb egyébként szintén ennek a két magyar felsőoktatási intézménynek sikerült felkerülnie egy elismert rangsorra: a sanghaji Jiao Tong University által készített a világ ötszáz legjobb egyetemének listáján 300-400. helyezést szerezték meg 2010-ben.
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok