Ellenzett privatizáció

Rendkívüli találkozót tartanak július 3-án az euróövezeti országok pénzügyminiszterei (Eurogroup), hogy döntsenek a Görögországot támogató nemzetközi hitelcsomag újabb részletének felszabadításáról. Ezt Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az Eurogroup elnöke jelentette be hétfőn Luxembourgban tartott sajtótájékoztatóján.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke tegnapi üzenetében a görög parlamentben helyet foglaló valamennyi erőt arra ösztönözte, hogy a válság e pillanatában emelkedjen felül politikai nézetkülönbségein, és támogassa a kormány által javasolt fiskális reformcsomagot. A görög dráma uralta természetesen a Luxemburgban vasárnap megkezdődött, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elnökletével tartott gazdasági és pénzügyminiszteri találkozót is, amely éles nézetkülönbségek áthidalása után megállapodott arról, hogy módosítani fogják a lisszaboni szerződést – jelentette be tegnapi sajtókonferenciáján Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek vezetője. Ennek révén 500 milliárd eurós állandó kölcsönalap hozható létre a pénzügyi nehézségekkel küszködő euróövezeti tagok megmentésére. Az alap létrehozásában részt vesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, amelynek ideiglenes feje, John Lipsky szintén Luxembourgban tárgyalt a miniszterekkel. A 17 pénzügyminiszter megállapodott abban, hogy a magánhitelezőket – a bankokat – is bevonják a Görögországnak nyújtandó következő hitelezési csomagba, és most úgy tűnik, hogy a korábbi, 110 milliárd eurós kölcsön ötödik, esedékes, 12 milliárd euró összegű részletét július közepéig folyósíthatják.
Jellemző a gyors cselekvés sürgősségére az a címoldalas szalagcím, amellyel a Le Monde, a vezető francia lap tegnap délután utcára került száma foglalta össze az öszszeomlás felé sodródást: Görög adósság – tíz nap a dominóhatás elkerülésére Európában.
Talán a feszült idegeknek tulajdonítható, hogy egy-két eddig rejtett ténnyel is gazdagabb lett a nyilvánosság. Például azzal – mint azt tegnap Didier Reynders belga pénzügyminiszter bevallotta –, hogy az Európai Uniónak tudomása volt arról, Athén annak idején meghamisította statisztikai adatait az euróövezeti csatlakozásért.
A privatizáció előtt álló görög állami villamos műveknél (DEI) tegnap részleges áramkorlátozás kezdődött országszerte, miután a dolgozók sztrájkja miatt az áramtermelés mintegy harmada kiesett. Az áramszolgáltató szektor dolgozóit tömörítő Genop szakszervezeti szövetség felhívására tegnap reggel kezdődött a meghatározatlan ideig tartó sztrájk a kormány privatizációs tervei ellen. A munkabeszüntetés tizenhat erőműre terjed ki Görögország-szerte. A kormány a további megszorítások jegyében 34 százalékra akarja csökkenteni az állam tulajdonrészét a DEI-ben a jelenlegi 51 százalékról.
Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök tegnap este Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, illetve José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt Brüsszelben országa helyzetéről, ma pedig az athéni parlamentben tartanak bizalmi szavazást a három napja bejelentett kormányátalakításról.