Társadalmi vitára bocsátották a módosított állatvédelmi törvényt és hasonló tárgyú kormányrendeletek tervezetét, a szöveg az interneten is olvasható. A tervezet összességében és hosszú távon felelősségteljes állattartásra ösztönöz, de több ponton további javításokra szorulna – véli néhány állatvédő. A jogszabály kiterjeszti azok körét, akik állatvédelmi bírságot szabhatnak ki, így ezentúl ez feladata lesz a jegyzőnek, az állat-egészségügyi hatóságnak, a kormányhivataloknak és a természetvédelmi hatóságoknak is.
Az önkormányzatok ezentúl évente összeírják az ebeket, és a törvény bevezeti az ebrendészeti hozzájárulást – legfeljebb 3500 forintot évente –, amely alól kedvezményt kapnak azok, akik ivartalaníttatták vagy azonosító csippel látták el a kutyájukat, és nem kell fizetnie annak, aki mindkét beavatkozást elvégeztette. A menhelyről befogadott kutyák után sem kell fizetni hozzájárulást. Mentesülnek a mentő-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás kutyák, illetve a honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, a nemzetbiztonsági szolgálatban vagy a közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott ebek is.
A bevétel felét az önkormányzatoknak csipezési és ivartalanítási akciókra kell költeniük. A lapunk által megkérdezett civilek szerint nem biztos, hogy az önkormányzatok képesek megfelelően lebonyolítani egy ilyen kampányt. Azt szeretnék, ha az ebrendészeti hozzájárulásból az állatvédő szervezetek, menhelyek is kapnának.
Korlátoznák a kutyákon végezhető küllemi beavatkozásokat (farok- és füllevágás), és tilos lesz tombolanyereményként állatot felajánlani. Nem szabad a négy hónaposnál fiatalabb kutyakölyköket kikötni, de a várakozásokkal ellentétben a tervezet nem tiltja összességében az állatok kikötését. Vélhetőleg az egyre több kutyaszaporítási és -csempészeti eset miatt a kutya-, a macska- és a görénykölyköket csak hathetes koruk után lehet elszakítani az anyjuktól, azaz értékesíteni. Állatvédők szerint azonban szükséges lenne törvénybe foglalni az üzleti célból való állatszaporítás tilalmát és szankcióit is.
Becslések szerint körülbelül két, két és fél millió kutya él Magyarországon, a gazdátlanok száma eléri a százezret. A hozzáértők úgy vélik, a számukat csippel, azaz nyilvántartással és ivartalanítással lehetne csökkenteni, ám egyelőre csupán a kutyák öt-tíz százaléka sorolható közéjük. A jogszabály állatvédelmi oktatásra és menhelyen való közcélú munka végzésére is kötelezhetővé teszi azokat, akikre állatvédelmi bírságot szabtak ki. A megszaporodott állatkínzások miatt 2003-ban a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményező Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány vezetője lapunknak elmondta: szervezetüknek többéves tapasztalata van a közmunka-foglalkoztatás terén. Menhelyükön nem állatkínzók fordulnak meg, de az általuk végzett munka – egy napot ötezer forinttal számolnak – nincs arányban azzal, amennyi időt és energiát kell fordítaniuk a felügyeletükre és az útbaigazításukra. Ráadásul – fűzte hozzá Fiáth – alig lenne olyan állatmenhely, ahol szívesen látnák az állatkínzókat.
Tavalyig a pitbull terrier veszélyes fajtának számított, mostantól azonban a kutyákat nem fajtájuk, hanem egyenként, viselkedésük és az általuk okozott sérülés alapján nyilvánítja veszélyesnek az állatvédelmi hatóság. Az e kategóriába sorolt állatokat többek között kötelező lesz ivartalanítani és mikrocsippel megjelölni. Ha az eb halálos sérülést okoz, és a szakértő megállapítja, hogy támadóan viselkedik, az állatvédelmi hatóság elrendeli az élete kioltását.
Drasztikusan megemelik az állatvédelmi bírság jelenlegi ötezertől százötvenezer forintig terjedő öszszegét is. Eszerint az alapösszeg 15 ezer forint lenne, amit a jogsértés körülményeitől függően szorzókkal meg kell növelni. Ha a jogsértést szándékosan követték el, a legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni. A határidőre meg nem fizetett állatvédelmi bírság vagy ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. Megismételt jogsértés esetén a bírság összege az előzőnek legalább a kétszerese. Vitatott pontja a tervezetnek, hogy egynapi állatvédelmi képzésnek vagy közcélú munkának ötvenezer forint állatvédelmi bírság felel meg.
origo.hu
Hadházy Ákos: Magyar Péter fél egy választási vereségtől
