Öt év alatt körülbelül ezermilliárd forinttól esett el Magyarország azért, mert átvette az Európai Unió társasági adózásról szóló szabályait – erre a megállapításra jutott a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete. A szakmai szervezet utánajárt annak is, mely államokhoz került a honi közkasszából hiányzó bődületes összeg.
A vizsgálódás eredményei azt mutatják, hogy a hazai eredetű pénzek elsősorban a német, az osztrák és a ciprusi büdzsét hizlalták, miként a Benelux országokhoz és az Egyesült Államokhoz is komoly summa vándorolt Magyarországról. A jelenség hátteréről az egyesület elnöke adott felvilágosítást egy tegnapi tájékoztatón. Herich György elmondta, hogy uniós csatlakozásunk után számos EU-s jogszabályt vettünk át, s ezek némelyike alapján bizonyos jövedelmekre – például az osztalékként felvett öszszegekre, a kamatra és a jogdíjakra – a továbbiakban már nem vethetünk ki adót.
*
A magyar határon tehermentesen áthaladó pénzek után a célországban utóbb fizetnek ugyan közterhet, ám ebből költségvetésünk már nem részesül. Az elnök elmagyarázta azt is, hogy az uniós jogszabály alapján miképpen juthatnak előnyökhöz az EU-n kívül országok, például az Egyesült Államok. Csatlakozásunk előtt kétoldalú egyezmények szabályozták hazánk más államokhoz fűződő gazdasági, adójogi kapcsolatait, ám ezeket a megállapodásokat utóbb felülírták a közösségi rendelkezések, előidézve azt a helyzetet, hogy bizonyos eredetű pénzek után az unión kívülieknek sem kell nálunk adózniuk. Vagyis az EU-s rendelkezések nemcsak a közösségen belüli, hanem az azon kívüli viszonyrendszert is meghatározzák.
Az egyesület a forgalmi adó kapcsán is vizsgálódásba fogott, s a kutatás eddigi eredményei azt mutatják: az uniós szabályok átvétele miatt ennél az adónemnél is komoly összegektől esik el Magyarország. Herich György példaként megemlítette, hogy a bérmunka 2010-ben bevezetett új közösségi áfaszabályai évente nyolcvanmilliárd forint kiesést okoznak a hazai költségvetésnek. Az elnök szerint Magyarország a hasonló cipőben járó környező államokkal foghatna össze, s együttesen fellépve érvényesíthetné a honival jórészt egybeeső térségi adóügyi érdekeket. Erre most megfelelő alkalom kínálkozna, hiszen az EU-ban hozzáláttak a forgalmi adó szabályainak átdolgozásához.
Tegnap egyébként megkezdődött az egyesület kétnapos, a forgalmi adózás aktuális kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferenciája, amelyen – mások mellett – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei is felszólaltak. A tájékoztatón a szervezet elnökhelyettese ismertette az utóbbi időszak fontosabb adatait. Varga Árpád öszszegzéséből kiderült, hogy a költségvetés tavalyi adóbevételeinek 37 százalékát adta az áfa címén befolyt pénz. Az elnökhelyettes az idei adatokról szólva azt közölte: a büdzsé a mostani esztendőben 244 milliárd forinttal nagyobb áfabevételt vár, mint 2010-ben, s a remélt többletből az első öt hónapban 57 milliárd érkezett meg.
A rendezvényen szót kapott Bod Péter Ákos is. A professzor az Orbán-kormány adóügyi intézkedéseiről szólva kifejtette, hogy a kabinet a térségbeli folyamatokhoz igazodott, amikor csökkentette a személyi jövedelemadót. A jegybank egykori elnöke ugyanakkor rámutatott: a mérséklés haszonélvezői – a kormány előzetes várakozásával ellentétben – nem elsősorban fogyasztásra költik a náluk maradó pénzt, inkább hiteleiket törlesztik és más természetű anyagi problémáikat orvosolják.
origo.hu
Itt vannak a szeptemberi utolsó ötös lottó friss számai
