Súlyos tévhiteket oszlat el a napokban nyilvánosságra hozott beszámolójában Aáry-Tamás Lajos. Az oktatási jogok biztosának állásfoglalásai olyan kérdésekre világítanak rá, amelyek szinte mindennap megtörténnek, ám a szülők többségének fogalma sincs róla, hogy gyermekével szemben jogsértést követtek el. Az ombudsman szerint az óvodát, iskolát terhelő felügyeleti kötelezettség különös súllyal vetődik fel minden olyan esetben, amikor a gyermek vagy a tanuló balesetet szenved. Az intézmény kártérítési felelősséggel tartozik, ha egy gyereket baleset ér tanulói jogviszonyának gyakorlása (például tornaóra) közben.
Aáry-Tamás Lajos szerint sokan nem tudják azt sem, hogy a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú gyerekekre az állam baleset-biztosítást kötött, amely alapján a sérülések súlyosságától függően bizonyos kártalanítási összeg jár a gyermek hároméves korától nagykorúvá válásáig.
Szintén tévhitet oszlat el az óvodai kötelező felvétellel kapcsolatban az ombudsman. Tapasztalatok szerint sok esetben az óvodában úgy tájékoztatják a szülőket, hogy bár a gyerekeket hároméves kortól lehet óvodába járatni, de az intézmény csak ötéves kortól köteles felvenni őket, addig helyhiány miatt elutasíthatja felvételi kérelmüket. Kivételt ez alól csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek jelentenek, akiket már hároméves koruktól fel kell venni, ráadásul a szülők óvodáztatási támogatást is kapnak utánuk.
Aáry-Tamás Lajos szerint azonban ez nem így van. Az ombudsman rámutat: a kötelező felvétel elbírálása esetén nemcsak a közoktatási, hanem a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni, utóbbiból pedig egyértelműen kiderül, hogy azoknak a gyerekeknek is biztosítani kell a nappali felügyeletét, akiknek szülei dolgoznak. Az ombudsman a kérdésben annak kapcsán foglalt állást, hogy egy tőle segítséget kérő nő azért vesztette el munkahelyét, mert a lakcímük alapján kötelező felvételt biztosító óvoda helyhiányra hivatkozva elutasította hároméves gyereke felvételi kérelmét. A kérelem beadásának időpontjában mindkét szülő rendelkezett munkaviszonnyal, vagyis gyermekük nappali felügyeletéről nem tudtak gondoskodni. Az édesanya munkáltatója a sikertelen óvodai felvétel után megszüntette az asszony munkaviszonyát. Aáry-Tamás Lajos megállapította, hogy a gyermek mindkét szülője rendelkezett munkaviszonnyal, tehát nappali felügyeletét megoldani nem tudták, vagyis a gyerek kötelezően felveendők közé tartozott, így az óvoda jogot sértett, amikor nem vette fel a gyereket.
origo.hu
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat
